A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem érdemes kisebb célt kitűznie az országnak, minthogy a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítsa a térségben a leghatékonyabban összekapcsolva a termelést a digitalizációval, és a legversenyképesebb kutatás-fejlesztési helyszínné váljon.
Szijjártó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján szerdán, Budapesten hozzátette: a mostani világgazdasági fordulóponton Magyarország mint nyitott gazdaság sikere azon múlik, tud-e megfelelő digitális környezetet és megfelelő adókörnyezetet biztosítani a magas hozzáadott értékű beruházásoknak a megfelelő munkaerőpiaci kínálat mellett.
Futó Péter, az MGYOSZ elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetség több mint 6000 vállalatot képvisel, amelyek a magyar gazdaság 60 százalékát fedik le, a befektetett tőke, forgalom és munkavállalók szempontjából. Elmondta, a tőzsde kérésére elkészítettek egy tanulmányt, amelyben az eredményes, több mint 20 embert foglalkoztató, bizonyos forgalmat meghaladó, többségi magyar tulajdonú vállalatokat keresték meg, és 203 olyan vállalatot találtak, amely egyértelműen képes lenne tőzsdére menni, ezek a cégek több mint 1000 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak és 8-10 százalékos forgalomarányos nyereségük van.
Szijjártó Péter beszédében rámutatott, segíthet a kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetben, hogy csak a képzésben részt vevők létszáma alapján kalkulálják a támogatást, és tárgyalnak arról is a nemzetgazdasági tárcával, hogy ennek maximális értéke a mostani 3000 euróról 4000 eurónak megfelelő forintra nőjön. Egyeztetnek arról is, hogy a résztvevők képzési időszakát 18-ról 24 hónapra növeljék - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy "heves ellenállás miatt" levették a napirendről a munkaidőkeret-elszámolásról szóló módosítást, de kellő előkészítéssel meg kell majd lépni a munkaidő-keret egyről két évre bővítését, mert különben versenyhátrányba kerül az ország.
A miniszter szerint a magyar gazdaságban hangsúlyos autóipar továbbra is vezető szerepet játszik az átállásban az új technológiákra, és megjegyezte, várható egy jelentős bejelentés az elektromobilitás terén is a következő időszakban. Kitért arra, hogy az önvezető autóknál is több fejlesztőközpontot hoztak Magyarországra, és komoly figyelmet szentelnek a magyar beszállítói bázis növelésére.
A tárcavezető szerint a jövőben a világgazdasági folyamatokat a minden eddiginél patriótább amerikai gazdaságpolitika határozza meg, amelyhez alkalmazkodni kell, hiszen több mint 9 milliárd dollárnyi amerikai beruházás van Magyarországon. A másik szempont Kína folyamatos expanziója, amely Európa versenyképességét is komolyan befolyásolja. Most már a tőke nemcsak nyugatról keletre áramlik, hanem fordítva is, egyre inkább keresik a távol-keleti vállalatok az európai termelési potenciált - fejtette ki.
A britek kilépését az Európai Unióból, a Brexitet óriási kudarcnak nevezte Szijjártó Péter, amely szavai szerint mutatja, hogy bizonyos reformok, változtatások szükségesek az integrációban. Úgy vélte, a "rémálom" forgatóköny az, ha az európai tárgyalók személyes inzultusnak veszik a kilépést, mert ez azt jelenti, hogy a britek külön megkötik a szabadkereskedelmi megállapodásaikat a világ erős gazdasági szereplőivel, amelyekkel az uniónak nincs ilyen megállapodása. Ez a nyitott gazdaságok számára, mint Magyarország, rendkívül kedvezőtlen lenne - jegyezte meg.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, a magyar külpolitikának továbbra is külgazdasági fókuszt kell követnie, mert túl kicsi ország ahhoz, hogy csak azért legyen külpolitikája, hogy "okosakat mondjon a világ folyamatairól".
Az Eximbank vidéki fiókhálózatáról szólva elmondta, közelíteni kell a külgazdasági eszközrendszert a vidéki vállalatokhoz is, és a hálózat bővítése is napirendre kerülhet. A vállalati méretproblémákról azt mondta, hogy a támogatási eszközrendszert próbálják úgy alakítani, hogy minél többen tudjanak "alulról" bekerülni.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
