Magyarország a szomszédság okán és az Ukrajnában élő 150 ezer magyar érdekében is elkötelezetten és erőteljesen támogatja az ukrajnai reformfolyamatokat - mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter, aki a brit és az ukrán kormány által az ukrajnai reformokról rendezett londoni konferencián vett részt, az MTI-nek elmondta: Magyarország "nagyon sportszerűtlennek" tartotta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel és a társulási megállapodással is nagyon sokáig váratta Ukrajnát.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország nagyon sokat tett az ukrán reformok sikere érdekében, 50 millió dolláros hitelkeretet nyitott például az infrastrukturális fejlesztésekre. A csütörtöki londoni konferencián a külgazdasági és külügyminiszter megállapodott ukrán kollégájával egy olyan munkacsoport létrehozásában, amelynek feladata az egyes infrastrukturális fejlesztési programok meghatározása lesz.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy van olyan aggodalomra okot adó jelenség, amely mellett Magyarország nem mehet el szó nélkül. Három olyan témában vannak ugyanis törvényjavaslatok az ukrán parlament előtt, amelyeknek elfogadása esetén - és úgy tűnik, erre van politikai akarat - a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség helyzete rendkívüli mértékben romlana.
Kép letöltése
Az egyik ilyen törvényjavaslat a kettős állampolgárságot büntetné, a másik jelentősen korlátozná - a szórványban élő magyarok esetében gyakorlatilag megszüntetné - az anyanyelvi oktatás lehetőségét, a harmadik pedig az anyanyelv használatát is nagymértékben szűkítené, csorbítva a magyarság jogait.
Szijjártó Péter elmondta: a londoni konferencián világossá tette ukrán kollégájának, hogy a magyar kormány számára ez elfogadhatatlan lenne, mivel e jogszabályok szembemennének az európai normákkal, és Magyarország minden létező fórumon tiltakozni fog.
A magyar külügyminiszter az ukrán kormány képviselőitől segítséget kért ahhoz, hogy ezek a törvényjavaslatok ne menjenek át az ukrán parlamenten. "Mi szívesen segítünk Ukrajnának a jövőben is, de ezek elfogadhatatlan módosítások lennének, amelyek nyilvánvalóan nagymértékben meghatároznák jövőbeni kapcsolatainkat" - fogalmazott Szijjártó Péter.
Elmondta: az ukrán fél ígéretet tett a kommunikáció és a racionális párbeszéd fenntartására, de a magyar kormány szerint a legmegnyugtatóbb megoldás e törvényjavaslatok visszavonása lenne.
Kép letöltése
A külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki londoni programjában találkozó szerepelt Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel és David Davisszel, a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetőjével.
Elmondta: a magyar-brit kereskedelmi forgalom tavaly 5,2 milliárd euró volt, és az idei év első négy hónapjában a fogalom értéke 8 százalékkal emelkedett. Magyarországon 800 brit vállalat több mint 50 ezer magyar alkalmazottat foglalkoztat, és Nagy-Britannia a hatodik legnagyobb befektető a magyar gazdaságban.
Ebből fakad az az álláspont, hogy Magyarország tisztességes, sportszerű, mindkét fél számára kedvező Brexit-megállapodásban érdekelt, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok közé emelkedő minden egyes akadály ugyanis a magyar gazdaságnak is kárt okozna.
Szijjártó Péter szerint ezért Magyarország abban érdekelt, hogy széles körű szabadkereskedelmi megállapodás, valamint egy új stratégiai partnerséget megalapozó egyezmény jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között a Brexit-tárgyalások eredményeként.
Kép letöltése
Brit tárgyalópartnereinek elmondta: Magyarország támogatja azt a megközelítést, hogy az állampolgárok jogait kölcsönösen kell garantálni, és nagyra becsüli, hogy a britek ezen az alapon tárgyalnak.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint van azonban egy "rémálom-forgatókönyv" is, amely akkor valósulna meg, ha az Európai Bizottság rugalmatlanul tárgyalna, vagy ha fontosabbnak tartana bizonyos revánsszempontokat a konstruktív tárgyalás helyett. Ebben a esetben előfordulhatna, hogy nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás, viszont a britek az EU-tagság megszűnése után már kötöttségek nélkül aláírhatnak ilyen egyezményeket például az Egyesült Államokkal, Indiával, Törökországgal, Ausztráliával, vagyis olyan gazdaságokkal, amelyek a világgazdaság egyre inkább meghatározó erőcentrumai, viszont az EU-nak nincs velük szabadkereskedelmi megállapodása.
Szijjártó Péter szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az EU versenyképessége romlana, és ezt olyan országok szenvednék meg elsősorban, mint a nagyon nyitott gazdaságú Magyarország.
(MTI)
