Új korszak kezdődött a vajdasági magyar közösség életében, amikor 2016-ban elindult a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja, amelyet a szerb kormány is elfogadott, és azóta kiderült, hogy a program nyertese a Vajdaság mellett, Szerbia és Magyarország is - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Zentán, ahol a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja szerződésének aláírási ünnepségén szólalt fel.

Kiemelte, hogy a magyarok esetében a nemzethatárok és az országhatárok nem esnek egybe, "ebből fakadóan a magyar kormányzati politikának a fókuszpontjában a nemzetpolitika kell, hogy álljon, és a kormányzati stratégia egyik sarokpontja a nemzetpolitika kell, hogy legyen". A magyar nemzetpolitika alapvetése, hogy nem Budapestről akarják megmondani, mi a jó a határon túli közösségnek, a nemzeti közösségeket helyben kell megerősíteni, rájuk erőforrásként tekintenek, amelyek kapcsolatot képeznek az anyaország és a szomszéd ország között - közölte Szijjártó Péter. Kiemelte, ezen pontok mentén jártak el a vajdasági magyar politikai stratégia összeállításakor is. Felidézte, hogy amikor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét kérték arról, hogyan tudnának segíteni a vajdasági magyar közösségnek, akkor a VMSZ elnöke egy gazdaságfejlesztési programot említett, emellett a kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatot szorgalmazta Belgráddal és a szerb kormánnyal. A VMSZ elképzelése egybevágott a magyar kormány elképzeléseivel, ennek eredménye pedig a sikeres gazdaságfejlesztési program lett.

Mint mondta, a jószomszédi viszony erősíti mind a két nemzetet, a veszekedés pedig gyengíti a szerbeket és a magyarokat is, és a történelem során mindkét fél megtapasztalta, hogy milyen az, ha rossz a viszony. A két ország között soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint jelenleg - húzta alá Szijjártó Péter. Ennek talán az az oka, hogy mindkét oldalon olyan nemzeti elkötelezettséggel rendelkező kormány van, amely tudja, hogy mi a nemzeti érdek, és tudja tiszteli a másik nemzetet is, amely szintén ilyen elvek mentén képzeli el a politikáját - tette hozzá. "Mindkét oldalon olyan kormányok vannak, amelyek erőforrásként tekintenek a nemzeti kisebbségekre" - fogalmazott Szijjártó Péter, megjegyezve: a szomszédos országok közül a legtisztességesebb elbánásban a vajdasági magyar közösség részesül, és emellett szólal fel Budapest is, amikor az Európai Unióban a szerbeket a kisebbségi kérdések miatt bírálják.

A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely is létesült - részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy további támogatások várhatók. "Ma már Magyarország elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni" - húzta alá, majd biztosította a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására. Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős tárca nélküli szerb miniszter kiemelte, az utóbbi években a két kormány olyan mértékben javította a korábban is jó kapcsolatot, hogy ma már stratégiai partnerségről lehet beszélni. Reményét fejezte ki, hogy a most kapott támogatást olyan célokra fordítják, amelyek nem csak egy-egy családnak, hanem az egész ország gazdaságának hasznára válik. Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatását a Szerbiában élő magyar kisebbség tagjai vehetik igénybe, de mivel ők teljes jogú tagjai az országnak, így a támogatás Szerbiát erősíti.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte a szerb kormánynak, hogy nyitottságot mutatott a program iránt. Szijjártó Péternek köszönetet mondott, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata a Vajdaságban korábban senkinek nem volt. Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett - fogalmazott. A kezdetektől hitt abban, hogy a vajdasági gazdasági életben van olyan életerő, hogy lesz igény a támogatásra, és lesznek ötletek, amelyeket meg lehet valósítani - tette hozzá. A vajdaságiak elsődleges célja az, hogy "egyről a kettőre jussanak, lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédjaikkal, horgászhassanak, egy szóval élhessék az életüket" - mondta, majd úgy folytatta: ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, a gazdaságfejlesztési program ezt teszi lehetővé. Pénteken a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. 2165 szerződést írtak alá, amely 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza idén indult.

(MTI)