Három, az energiabiztonság szempontjából Magyarország számára kimagasló jelentőségű projekt mielőbbi megvalósításáról is megállapodtak pénteken Dubrovnikban, a közép- és dél-európai országok energiaügyi találkozóján - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter az MTI-nek telefonon elmondta: az egyik a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG) megépítése a horvátországi Krk szigetén, amelynek kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését.
A második projekt, vagyis a magyar-horvát interkonnektor kétirányúsítása kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „most vagyunk a legközelebb” a beruházás megvalósulásához. „Azt, hogy Zágráb kérvényt adott be az Európai Bizottsághoz a projekt időbeli eltolásáért, barátságtalan lépésnek tartjuk, és reméljük, Brüsszel ezt nem engedélyezi”- tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta, egyeztetett Amos Hochsteinnel, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottjával, aki nagyon támogatja a projektet. Amerikai oldalról felmerült az úgynevezett „lebegő” terminál létrehozása, amely a hagyományosnál olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető, az azonban Horvátországon múlik, milyen döntést hoz - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország bármelyik megoldásban érdekelt.
A harmadik projekt a magyar-román interkonnektor kétirányúsítása, melynek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hosszú távon 4,4 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitást tehet lehetővé Magyarország irányába.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, az érintett országok energiaügyi miniszterei egy hét projektből tartalmazó listát fogadtak el pénteken, amelyeket a legrövidebb időn belül, európai uniós támogatással kell megvalósítani. Leszögezte, az elfogadott dokumentum kifejezetten egybevág Magyarország energiabiztonsági érdekeivel.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy Közép-Európában megvalósuljanak azok a beruházások, amelyek nyomán elkerülhető, hogy a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerüljön a térség energiabiztonság szempontjából. Ezért van szükség a közép-európai országok közötti interkonnektorok megépítését és kétirányúsítását lefedő beruházáscsoportra, illetve egy Törökországot Közép-Európával összekötő stratégiai gázvezeték megépítésére, valamint a horvátországi LNG-terminálra.
Emlékeztetett arra, hogy az E.On, a Shell, az OMV és a Gazprom képviselői június közepén írtak alá megállapodást az Északi Áramlat földgázvezeték kapacitásának megduplázásáról, illetve épül a déli gázfolyosó, Törökországot, Görögországot és Olaszországot összekötve. Mindennek következtében könnyen előfordulhat - mondta Szijjártó Péter -, hogy két olyan nagy kapacitású vezeték jön létre, amely Közép-Európát elkerüli, s így még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.
A Törökországot Közép-Európával összekötő gázvezeték terve kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, jelenleg több versengő projekt van, amelyekben Magyarország is részt vesz. Példaként említette a Tesla-projektet, amely Görögországon, Macedónián, Szerbián keresztül szállítaná a gázt Magyarországra, valamint az Eastring-projektet, amely Bulgárián, Románián, Magyarországon és Szlovákián haladna keresztül.
Szijjártó Péter elmondta, a közép- és dél-európai országok energiaügyi miniszterei Budapesten tartják következő ülésüket, s ez is aláhúzza Magyarország speciális energiabiztonsági helyzetét.
(MTI)
