Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel.
Szijjártó Péter első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. Hangsúlyozta: a magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt.
A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának.
Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb határon húzott kerítésnek semmi köze Szerbiához, hiszen új határátkelőhely is nyílt a nyáron; az intézkedés célja az volt, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak.
Hozzátette: Magyarország célja az, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívása ne vezessen a magyar-szerb kapcsolatok romlásához.
Az a mondat, amelyet a magyar és a szerb kormányfő elmondott Budapesten a közös kormányülés után, ma is érvényes: Szerbia és Magyarország között soha nem volt olyan jó kapcsolat, mint most - szögezte le Szijjártó Péter. Úgy fogalmazott: ha ez nem lenne igaz, akkor a mostani rendkívül komoly kihívások komoly gondot okoznának mindkét országnak.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívásáról van szó, mert ez nem menekültválság, hanem masszív népvándorlás, amely nem fog véget érni belátható időn belül, mert kimeríthetetlen utánpótlása van.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly a magyar-szerb kereskedelmi forgalom rekordot döntött, és a lezárt határok újbóli megnyitása Magyarországnak is érdeke. Ez pedig akkor történhet meg, ha a szerb rendőrség eléri azt, hogy a bevándorlási nyomás enyhüljön ezen az átkelőhelynél.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint sem voltak még ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. Hozzátette: országa nem szeretne semmilyen megosztottságot, de korrekt módon kell viselkednie a migránsokkal és a környező országokkal is.
Elmondta: a migráció az egyik legnagyobb válság a második világháború óta, és Szerbia nehéz helyzetben van, mert az EU két oldala között találta magát: Magyarország arra panaszkodik, hogy Szerbiából lépnek be az unióba a migránsok, de Szerbiába is az EU-ból érkeznek. Emellett az unió sem egységes ebben a kérdésben.
"Szerbia nem lehet áldozata annak, hogy nincs egységes uniós vélemény" - fogalmazott.
Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter elmondta, hogy idén Szerbiában 150 ezer migránst regisztráltak. Hozzátette, hogy stabilizálódott a helyzet a horgos-röszkei határátkelőhelyen, és Szerbia kész arra, hogy akár már szombaton megnyissa az M5-ös autópályán fekvő határátkelőt.
A magyar hatóságok kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe a magyar-szerb határon, hogy megfékezzék a migránsáradatot. A migránsok szerdán a régi röszkei határátkelőnél összetűztek a magyar rendőrséggel. Magyar adatok szerint idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.
(MTI)
