Megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásiról azok után, hogy Európában az elmúlt három évben 29 terrorcselekményt követtek el migrációs hátterű emberek - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek, továbbá kereskedelmi és fejlesztési ügyekkel foglalkozó képviselőinek ülését követően magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött és újratárgyalni tervezett cotonou-i megállapodás szövege olyan migrációs fejezetet tartalmaz, amely teljes egészében elfogadhatatlan Magyarország számára, ugyanis az Európai Unió egy újabb nemzetközi szerződésben akarja legitimálni a migrációt támogató politikáját.
Magyarország akkor tud felhatalmazást adni az új tárgyalások megkezdéséhez az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvek mentén, ha az érintett fejezet a migrációval mint biztonsági kihívással foglalkozik - szögezte le Szijjártó Péter. Mint közölte, a szövegben az az uniós álláspont jelenik meg, hogy a bevándorlás jó, azt menedzselni és ösztönözni kell, ezért első számú prioritásnak kell tartani, mert hozzájárul a világ fejlődéséhez. Magyarország ezzel nem ért egyet, ahogy azzal a korábban megfogalmazott állásponttal sem, amely szerint az európai és az afrikai érdekek rendkívüli módon összefonódnak a bevándorlás tekintetében.
Kijelentette: nemzeti kompetenciába kell utalni azt, hogy a migrációt minden tagállam saját gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kihívásaira adott válaszként azonosítja-e, vagy sem. Magyarország nem gondolja, hogy munkaerőpiaci vagy demográfiai kihívásaira a migráció lenne a helyes válasz. Nem szabad ezt nemzetközi vagy európai uniós kötelezettséggé tenni - emelte ki. Szijjártó Péter a külügyi és kereskedelmi tanács ülésén elért eredményekkel kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a világszinten jelentkező kereskedelmi viták semmilyen módon ne torkolljanak kereskedelmi háborúba, hanem minél hamarabb megegyezésekkel záródjanak le. Elmondta, hogy Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90 százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége meghaladja a 8500 eurót.
Ezért Magyarország számára rendkívüli jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarország számára előnytelen - húzta alá a miniszter. Kijelentette: Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie.
Ezért pozitív lépésnek nevezte, hogy a külügyi és kereskedelmi tanács megadta a felhatalmazást arra, hogy az Európai Bizottság szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Ausztráliával és Új-Zélanddal. Magyarország számára ez azért fontos, mert az említett két országba több mint 500 millió eurós exportja van évente, amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki - emelte ki. Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során - hangsúlyozta. A miniszter a magyar mezőgazdaság és az autóipar szempontjából jó hírnek nevezte továbbá, hogy a tanács megadta az engedélyt arra, hogy az uniós bizottság aláírja Japánnal és Szingapúrral a szabadkereskedelemre vonatkozó megállapodást.
Mint mondta, az egyezmény értelmében megszűnik a borokra kivetett vám, radikálisan csökken a marhahús vámja, valamint a sertésexport tekintetében is kedvezőbb helyzet áll elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások sebességét gyorsítani kell, hogy a kölcsönösen előnyös szerződések minél hamarabb hatályba léphessenek.
(MTI/kormany.hu)
