Magyarország és Kirgizisztán kapcsolatai soha nem voltak annyira szorosak, barátiak és stratégiai jellegűek, mint most, ezt támasztja alá, hogy minden feltétel, így többek között a jogi és a pénzügyi háttér is adott ahhoz, hogy magyar és kirgiz vállalatok között szoros együttműködés jöjjön létre - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz-magyar üzleti fórumon kedden Budapesten.

Szijjártó Péter hozzátette, a két ország illetékesei kedden írták alá a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, amelyek a magyar cégek kirgizisztáni megjelenésének jogi hátterét adják. A pénzügyi hátteret a magyar-kirgiz fejlesztési alap garantálja, amelynek felállításáról szintén kedden állapodtak meg a felek. A fejlesztési alapba az Eximbank 50 millió dollárt tesz, ez az összeg a magyar-kirgiz vállalatok közötti kapcsolatok finanszírozására szolgál. Ahhoz, hogy a magyar cégek meg tudjanak jelenni a kirgiz piacon, szükségük van még a magyar állam személyes jelenlétére is a közép-ázsiai országban, erről a Kirgizisztán fővárosában, Biskekben nyitott magyar nagykövetség gondoskodik - közölte a miniszter.

Szijjártó Péter szerint egyeztetés alatt már csak a két ország közvetlen összeköttetésének megteremtése áll, ennek érdekében Budapest-Biskek közötti légijárat elindításáról tárgyalnak a Wizz Airrel. A miniszter elmondta, hogy Magyarországon 2010-ben indították el a keleti nyitás politikáját, amelyért sok kritika érte az országot. Ugyanakkor kiemelte, a keleti nyitásnak köszönhetően 10 év alatt 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és tavaly már keletről érkezett a Magyarországra irányuló beruházások 60 százaléka és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka. A keleti nyitás stratégia részeként Magyarországnak a közép-ázsiai térségre is figyelnie kell, hiszen az ott található országok gyors növekedési üteme miatt piaci lehetőségek nyílnak a magyar cégek számára is.

Szijjártó Péter elmondta, Közép-Ázsiában kritikus kérdésnek számít a víz, ezért a miniszter a kirgiz partnerek figyelmébe ajánlotta a Magyarországon létrehozott vízgazdálkodási technológiákat, amelyek világszinten versenyképesek. Kiemelte még a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság technológiai fejlettségét, valamint a gyógyszeripart is. Utóbbiról közölte, hogy Kirgizisztánban a Richter a magyar gazdaság zászlóshajója. A miniszter szerint az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése is fontos, ezért 75-ről, 150-re emelték a kirgiz hallgatóknak adott magyarországi egyetemi ösztöndíjak számát. Szanzsar Mukanbetov, a Kirgiz Köztársaság gazdasági minisztere elmondta, hogy a keddi kétoldalú tárgyalások nagyon eredményesek voltak, ezek adnak majd energiát és lendületet ahhoz, hogy a két ország kapcsolatait még szorosabbra tudják fűzni.

(MTI)