Előrelépést kell elérni a régió energiabiztonságában, mert ha ez nem sikerül, a térség jelentős biztonsági és versenyképességi problémákkal fog szembenézni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter, miután előadást tartott a Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által szervezett nemzetközi konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, kijelentette: a térség a versenyben érdekelt, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon jussanak ide energiahordozók, nem lehet bármilyen forrást kizárni az európai versenyből. Ezért "gondoljunk is bármit Oroszország szerepéről a térségben energetikai szempontból", fontos szerepe van és lesz is az energiaellátásban.

Szijjártó Péter elmondta: nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik, 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából. Diverzifikációra van szükség, ennek egyik eszköze a Déli korridor gázvezeték - mondta. A Déli korridor gázvezetéken Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba. A vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy észak-déli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig.

Kép letöltéseFotó: Burger Zsolt/KKM

Az azeri gáznak fontos szerepe lehet a térség energiabiztonságának megteremtésében, az mind az útvonal, mind a beszerzési forrás szempontjából diverzifikációt jelentene - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ehhez további befektetésekre van szükség.

A jelenlegi tervek szerint évente 16 milliárd köbméter földgázt termelnének ki az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőn. Ennek nagy részét Törökország fogyasztaná el, a fennmaradó részen kell osztoznia Görögországnak, Albániának és sok más országnak. Vagyis, ahhoz, hogy gázhoz jussunk ebből a forrásból, meg kell győznünk a Sah Deniz konzorciumot - a Statoil norvég állami vállalatot és a BP nagyvállalatot - arról, hogy növeljék a kitermelést - magyarázta a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette, pragmatikus együttműködést kell folytatni Oroszországgal, figyelembe véve, hogy a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól. Emlékeztetett: Oroszország törölte a Déli áramlat vezeték tervét, amely szerint az orosz gázt alternatív útvonalon, Ukrajnát kikerülve juttatnák el a térségbe. A helyébe lépő tervezett Török áramlat vezetékkel kapcsolatban ugyanaz a gond, mint a Déli korridorral, vagyis, hogy hogyan jut el a gáz északra, Magyarországra és a közép-európai térségbe. Fejleszteni kell az infrastruktúrát - hangsúlyozta.

Kép letöltéseFotó: Burger Zsolt/KKM

A beruházások vonzása miatt fontos az energiahordozók árának alacsony tartása. Ráadásul jelenleg a kőolaj ára csökken a világpiacon, de a térség ennek nem tudja élvezni az előnyeit, mert nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek - folytatta.

Hangsúlyozta: a magyar álláspont szerint először infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ezt követően kerülhetnek napirendre a szabályozási kérdések, és ezt a sorrendet be kell tartani.

A miniszter közölte: április 7-én lesz egy találkozó Budapesten a házigazda magyar, valamint a szerb, a macedón, a görög külügyminiszter és a török Európa-ügyi miniszter részvételével, ahol megvizsgálják, kivitelezhető lenne-e egy ilyen dél-északi irányú vezeték megépítése.

A délkelet-európai régió energiabiztonságának ügye nem regionális kérdés, hanem összeurópai ügy. Európának felelőssége van abban, hogy segítse a térség országait, hogy végrehajthassák a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, amelyekkel növelik energiabiztonságot - mondta. Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak hamarosan döntenie kell arról, mely projekteket támogatja.

Szijjártó Péter megjegyezte, Horvátországnak és Romániának fontos szerepe van a térség energiabiztonsága szempontjából. Kifejezte reményét, hogy az adriai országban hamarosan megépül a Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál, és megvalósul a két ország gázvezeték-rendszerét egymással összekötő úgynevezett interkonnektorok kétirányúsítása magyar-horvát és magyar-román viszonylatban is.

Kép letöltéseFotó: Burger Zsolt/KKM

Szijjártó Péter megjegyezte: az, hogy Amos J. Hochstein, az Egyesült Államok külügyminisztériumának energiaügyekért felelős különmegbízottja is részt vett a tanácskozáson, világosan jelzi, hogy Magyarország, a térség és az Egyesült Államok közösen dolgozik a régió energiabiztonságáért, az energiakérdések nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdéssé nőtték ki magukat, hiszen ha egy térség egyoldalúan függ egy energiaforrástól, az befolyásolja a biztonságát és a szuverenitását.

Amos J. Hochstein a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt években fontos, vezető szerepet töltött be a térség energiabiztonságáért tett erőfeszítésekben. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a régió energiabiztonsága mellett.

Az amerikai különmegbízott rámutatott annak jelentőségére, hogy a térség országainak ugyancsak elkötelezettnek kell lenniük e kihívás kezelésében, és mielőbbi cselekvésre van szükség. Bár nem mindenben értenek egyet a nagy projektekkel kapcsolatban, de arra kell fókuszálni, amiben egyetértenek, és együtt kell működni az EU-val a megoldás érdekében - mondta.

Az eseményen Colleen Bell amerikai nagykövet is arról beszélt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok együtt dolgozik az energiabiztonságért, és e munka eredményességéhez járulhat hozzá a csütörtöki konferencia is.

A konferencia előtt Szijjártó Péter munkareggelin fogadta a rendezvényre érkező nyugat-balkáni országok külügyminiszter-helyetteseit.

A tanácskozásra a KKM tájékoztatása szerint Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, az Egyesült Államok, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat magas szintű képviselői kaptak meghívást. A rendezvény célja, hogy megvizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságának javításához és az energiaforrások diverzifikációjához.

A sajtótájékoztató vágatlan anyaga full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.

(MTI)