A NATO-külügyminiszterek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán Montenegró szerződést ír alá a katonai szervezethez való csatlakozásról, ami nagyban hozzájárul a nyugat-balkáni térség stabilitásához - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést megelőzően.
Sajtótájékoztatóján a tárcavezető hangsúlyozta, az euroatlanti közösséget a hidegháború vége óta soha nem érte egyszerre annyi biztonsági fenyegetés és kihívás, mint jelenleg, és ezekre a legjobb választ a NATO bővítése jelenti.
A bezárkózás stratégiai hiba lenne, ugyanis "minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk" - hangsúlyozta Szijjártó, aki szerint az észak-atlanti szövetségnek biztosítania kell a tagsági perspektívát azon országok számára, amelyek "osztják az értékeinket, és szeretnének a közösségünk tagjai lenni".
Kijelentette, hogy Macedónia és Grúzia is megérdemli a tagsági perspektívát, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy a NATO varsói csúcstalálkozóján fogadják el a csatlakozás "előszobájának" tartott tagsági akciótervet mindkét ország számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO-n belül ennek az álláspontnak jelenleg nem látszik a többsége.
A montenegrói NATO-csatlakozás ellen tiltakozó orosz reakciók kapcsán Szijjártó Péter kiemelte, hogy ez nem konfrontatív lépés Oroszországgal szemben, a régió stabilitása Moszkvának is érdekében áll, márpedig a csatlakozás ellenállóbbá teszi a "politikailag, gazdaságilag és az iszlám radikalizmus szempontjából is rendkívül sebezhető térséget".
A csütörtöki tanácskozáson a délről érkező kihívásokat is megvitatják a NATO-országok külügyminiszterei. Ezek kapcsán Szijjártó Péter kifejtette, Magyarország nyitott rá, hogy megvitassák annak a lehetőségét, hogy valamilyen módon a katonai szervezet is bekapcsolódjon az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció munkájába.
A külügyminiszter arról számolt be, hogy jelenleg 126 magyar katona szolgál Irak kurdisztáni régiójában, a számukat azonban 150-re emeli a kormány az év végéig. Hozzátette, az idei év második felében megkezdődik Magyarországon a jordániai, iraki és kurd katonák kiképzési programja, ami ugyancsak hozzájárul a déli fenyegetés mérsékléséhez.
Szijjártó Péter emellett elmondta, a NATO kollektív védelmi képességének növelése érdekében a kormány úgy döntött, hogy kiterjeszti az elvileg 2022-ig tartó programot és vállalja, hogy 2026-ig minden évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emeli védelmi kiadásait.
A montenegrói csatlakozási jegyzőkönyvet még a 28 jelenlegi tagállamnak is ratifikálnia kell, ami szakértők szerint egy-másfél évet vehet igénybe. A katonai szövetséghez legutóbb a 600 ezer lakosú Montenegróval szomszédos Albánia és Horvátország csatlakozott 2009-ben.
(MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium)
