Növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szerepét Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország csúcstalálkozója keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen, hétfőn Budapesten.
A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi fórum kis- és közepes vállalkozásokról rendezett panelbeszélgetésén a tárcavezető hangsúlyozta: új világrend kezdődött, amelyben megdőlt az a korábbi tézis, hogy a tőke Nyugatról Keletre áramlik az olcsó munkaerő miatt, hiszen ma már legalább annyira érkezik a tőke Keletről Nyugatra is, nagy, sikeres távol-keleti cégek jelennek meg az európai és amerikai piacokon. Ezt az új helyzetet nem fenyegetésnek, hanem lehetőségnek kell tekinteni, amelyet a közép-kelet-európai országoknak ki kell használniuk - jelentette ki.
Szijjártó Péter kifejtette: a kkv-k adják a magyar nemzetgazdaság gerincét, és az egyik legjobb módja a támogatásuknak, ha egyre több nagy céget győznek meg, hogy itt fektessenek be, mert beszállítóik közé a kkv-k is bekerülhetnek.
Mint mondta, a 16 közép-kelet-európai ország barátja, de versenytársa is egymásnak a beruházásokért folytatott küzdelemben. Magyarország egyebek mellett alacsony társasági adót, az új technológiák alkalmazásának és a kutatás-fejlesztésnek a támogatását kínálja a külföldi befektetőknek - közölte.
A tárcavezető kitért rá: fontos kérdés a magyar cégek megjelenése is Kínában, gondosan kell megválogatni, hogy mely területeken lehetnek sikeresek a magyar vállalatok az ázsiai országban. Ilyen terület lehet például a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar vagy az IT- szektor - sorolta. Megjegyezte: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködését segítheti az a számos megállapodás, amelyet a csúcstalálkozó alkalmával aláírnak.
San Csung kínai kereskedelmi miniszter arról beszélt, hogy a 16+1 jelentős együttműködési keretté nőtte ki magát az elmúlt években, és ebben az együttműködésben jelentős hajtóerőnek számítanak a kkv-k.
Mint mondta, az érintett országok kormányai nagy jelentőséget tulajdonítanak a 16+1 együttműködési keretnek. 2011-ben rendezték az első ilyen üzleti fórumot, és azóta egyre fontosabbá, hatékonyabbá vált az együttműködés, amelyen a mostani csúcstalálkozó is sokat lendíthet - vélekedett. Hozzátette: a kínai és közép-kelet-európai cégek szoros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt években. A kínai tárcavezető közölte: kínai és magyar cégek képviselői több együttműködési megállapodást írnak alá, ezek teljes értéke meghaladja a 800 millió dollárt.
(MTI)
