Az Európai Unión belül minden szinten egységes az a vélemény, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerét a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is stratégiai szinten kell tartani - mondta Londonban Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek, valamint a négy délkelet-európai EU-tagállam, Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária részvételével rendezett informális találkozóra érkezett Nagy-Britanniába. A Brexit utáni együttműködés lehetőségeiről szóló kötetlen megbeszélésre Boris Johnson brit külügyminiszter hívta meg a nyolc ország képviselőit.
Szijjártó Péter az MTI-nek vasárnap elmondta: az egész Európai Unió érdeke, hogy az Egyesült Királysággal stratégiai viszonyrendszer maradjon fenn a brit kilépés után is. "A magyar álláspont világos: fair Brexitet akarunk, és a lehető legszélesebb körű, a lehető legátfogóbb megállapodást a jövőbeni együttműködésről" - tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy ebbe a szabadkereskedelmi megállapodás is beleértendő-e, Szijjártó Péter kifejtette: életbevágóan fontos az Európai Unió és így Magyarország számára is, hogy szabadkereskedelmi megállapodás szülessen az Egyesült Királyság és az EU között. Ha ugyanis nem sikerül ilyen megállapodásra jutni, akkor az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vám- és nem vámjellegű akadályok megjelenését jelentené a kétoldalú kereskedelemben.
Mivel a brit gazdaság adja az EU gazdasági teljesítményének hetedét, és tekintettel arra is, hogy mai világgazdasági és világkereskedelmi környezet a gyorsaságra, az akadálymentességre, az átfogó szabványosításra épül, tragikus következményekkel járna az európai gazdaságra, és a magyar nemzetgazdaságnak is jelentős károkat okozna a szabadkereskedelmi egyezmény elmaradása. Egy ilyen kimenetel esetén a mai EU-gazdaság hathetede és egyhetede nem tudna egymással akadálymentesen kereskedni - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Kijelentette: Magyarország két nagyon fontos érdeket tart szem előtt a kilépési tárgyalásokon. Az egyik a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárok jogosultságainak megvédése - erre a kölcsönösség elve alapján a brit fél is nyitott -, a másik a lehető legszélesebb szabadkereskedelmi megállapodás, nem utolsósorban azért, mert Magyarországon nyolcszáznál több brit vállalat több mint ötvenezer alkalmazottat foglalkoztat.
A gazdasági kapcsolatok akadálytansága magyar nemzetgazdasági érdek is - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Az MTI felvetésére, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója szerint egyelőre nem lehet áttérni a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló második tárgyalási szakaszra, Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon a fontos az egység fenntartása, és ennek alapján "senki nem akarja és nem is fogja megkérdőjelezni a főtárgyaló álláspontját".
"Bízunk a főtárgyalóban, és bízunk abban, hogy lesz megállapodás a végén" - fogalmazott Szijjártó Péter.
A Brexit-tárgyalások ügyében a brit kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli vitákról a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország nem kívánja kommentálni a brit belpolitikai helyzetet. Magyarország is érzékeli a vitákat, de a magyar érdek az, hogy Nagy-Britanniában olyan belpolitikai stabilitás legyen, amely lehetővé teszi a megállapodást - tette hozzá Szijjártó Péter.
(MTI; kormany.hu)
