A magyar külpolitika fontos feladata, hogy a nemzetgazdaság, az ország külgazdasági érdekeit érvényesítse - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában.
Miniszteri meghallgatásán Szijjártó Péter hangsúlyozta: az az ország lehet versenyképes, amelyik külpolitikai eszköztárát is alkalmazza a külgazdasági érdekek érvényesítésére.
A miniszter felidézte, hogy a magyar modellel fegyelmezett költségvetés és folyamatos államadósság-csökkentés mellett bővül a gazdaság.
Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban 23 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, mint most.
Kiemelte, hogy a nemzetközi beruházásokért folytatott versenyben az eredményes szerepléshez szükség van a hazai kutatás-fejlesztés, a szakemberképzés és a beszállítói kör bővítésére, éppen ezért Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordítható összegeket megduplázta, 2014-2020 között 700 milliárd forint áll rendelkezésre, az ország az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, a digitális Magyarország program keretében 2018-ra az egész országot lefedő nagysávszélességű internetelérést biztosítanak. A szakképzéshez köthető kedvezmények növekednek, a beszállítói kör fejlesztésén az illetékes intézmények folyamatosan dolgoznak - tette hozzá.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a miniszteri meghallgatásakor három célt jelölt meg: a térségben Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez, a legnagyobb legyen az export GDP-hez viszonyított aránya, és itt legyen a legtöbb az 1 főre jutó közvetlen külföldi működő tőke (FDI).
Az egy főre jutó FDI tekintetében a 8000 euróval Magyarország a második helyen áll, az export aránya a 2010. évi 88 százalékról 2014-ben 91-re emelkedett, az idei első félév végén 97 százalékra, a külkereskedelmi mérleg többlete az első kilenc hónapban 1,12 milliárd euróval nőtt 6,9 milliárd euróra, ami már majdnem eléri a tavalyi egész évi értéket.
A miniszter beszámolt arról, hogy 2014 szeptembere óta 16 új külképviselet megnyitásáról született döntés, végrehajtásuk folyamatban van, 136 állomáshelyen teljesítenek szolgálatot külgazdasági attasék.
A befektetési ügynökség közreműködésével az idén 62 pozitív beruházói döntés született Magyarország esetében, ami 1,1 milliárd euró beruházást és 12 ezer 455 munkahelyet hoz létre. Emellett 164 döntés előtti projektet kezel a befektetési ügynökség, ezek 26 ezer új munkahelyet és 4,2 milliárd euró beruházást jelentenek.
A miniszter kifejtette: az Eximbank az idén 385 milliárd forint összértékű hiteljellegű terméket folyósít, ebből 371 milliárd forint hitelkihelyezés, 14 milliárd forint a hitelfedezeti garanciavállalás, a hitelek ötöde a közúti járműgyártáshoz, 18 százaléka az élelmiszeriparhoz, 7 százalék az IT-szektorhoz köthető. A bank 385 milliárd forintja 453 milliárd forint export- és termelési többletet eredményez, 283 milliárd forinttal járul hozzá a nominális GDP-hez, 102 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit, 23 ezer munkahely megmaradásához, létrehozásához járul hozzá.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kezelésében 2015-ben 54 külföldi kiállításon vett részt 398 magyar kkv, 2016-ban 76 kiállításon, promóciós eseményen lehetnek ott, s megkezdte működését 13 iroda a határon túli és az anyaországi kis- és középvállalkozások együttműködésének segítésére.
A miniszter kitért arra, hogy a kormány eddig 64 stratégiai megállapodást kötött, a partnerek 196 ezer 300 embernek adnak munkát, a szerződéskötés óta 14 ezer 400 új munkahelyet teremtettek, további 8 ezret tűztek ki célul, és 1590 milliárd forintnyi új beruházást hoztak Magyarországra, december 8-án még egy német céggel jön létre stratégiai együttműködés.
Bizottsági meghallgatásán a miniszter jelezte, hogy magyar külügyminiszterként nem engedi meg, hogy reakció nélkül maradjanak az országot érő alaptalan vádak.
Tóth Csaba szocialista képviselő, a gazdasági bizottság alelnöke nem lát óriási eredményeket a miniszter munkájában. Fontosnak nevezte a kkv-k exporttámogatásának növelését.
Riz Gábor fideszes képviselő kínai tárgyalásaira utalva kiemelte, hogy a kínai gazdaság szereplői Magyarországot partnernek tekintik, és nyitottak az együttműködésre.
Volner János, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság másként érzékeli a helyzetet, euróban számolva csökkentek a bérek, brutális az elvándorlás, a cégek problémaként fogalmazzák meg a képzett munkaerőhiányt, továbbá érdeklődött a Belgrád-Budapest gyorsvasút, illetve az V0-ás vasúti körgyűrű beruházás megtérülése iránt.
Varju László független képviselő győzelmi jelentésnek tekintette a miniszteri beszámolót, és szerinte a munkahelyteremtésben a kormány le van maradva a korábbi vállalásaival szemben. Hiányolta, hogy a miniszter nem tett említést a Quaester-ügyről, illetve érdeklődött arról, hogy az Eximbank a 385 milliárd forint hitelkihelyezésében nyújtott-e hitelt Andy Vajnának.
Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke szerint a beruházásukhoz támogatásban részesülő nemzetközi vállalatok nem szívesen vesznek részt a közteherviselésben, amit mutat, hogy az adózás előtti és utáni eredményük szinte azonos.
Szijjártó Péter a felvetésekre válaszolva egyebek közt kiemelte, hogy meghatározott szempontok szerint kapnak állami támogatást a befektetők, a támogatásnak pozitív megtérülést kell hozni a magyar gazdaság számára. Elmondta, azt is, hogy az Eximbank semmilyen médiavásárlást nem finanszírozott közpénzhez köthetően, a Budapest-Belgrád gyorsvasút megépítése stratégiai kérdés, a kínai finanszírozásban megvalósuló beruházás a piacon elérhetőnél kedvezőbb hitellel történne - tette hozzá a miniszter.
(MTI)
