Az Európai Unió számára rövid időn belül kezelhetetlen helyzet alakulhat ki gazdasági, biztonsági és migrációs szempontból, ha nem ad gyors és határozott választ a déli és közel-keleti szomszédságában zajló folyamatokra - mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Barcelonában.

"A déli és a közel-keleti szomszédságunkban a helyzet ugyanis sokkal rosszabb és kezelhetetlenebb, mint eddig bármikor" - fogalmazott a magyar politikus. Hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus mellett egyre nehezebb a helyzet Szíriában és Líbiában, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet újabb és újabb területeket nyer, miközben "brutális" támadást indított a nyugati értékrenddel szemben. Mindezek hatására egyre többen akarnak elmenekülni a térségből - tette hozzá.

Mint mondta, Európának négy területen kell cselekednie: erősítenie kell a terrorizmus elleni fellépést, szorosabbra kell fűzni az energetikai és a gazdasági együttműködéseket, valamint egyre több ösztöndíjat kell biztosítani az unió szomszédságából, elsősorban a déli és közel-keleti térségből érkező fiatalok számára.

A terrorizmus elleni harcról szólva kiemelte a keresztény közösségek megvédésre irányuló erőfeszítéseket. "Jelenleg több mint 750 ezer olyan keresztényről tudunk a közel-keleti térségben, akiket arra kényszerítettek, hogy elhagyják otthonukat, emellett pedig az Iszlám Állam (IÁ) egyre inkább veszélyezteti a nyugati értékrendszert, ezért az európai országoknak is növelniük kell az erőfeszítéseiket" - jelentette ki.

A miniszter beszélt arról is, hogy kedden az Országgyűlés szavaz arról, hogy Magyarország 150 fős katonai kontingenst küld Irakba, hogy segítsék az IÁ elleni harcot. Akár már május második felében kiutazhat a katonák első, parancsnokokból álló csoportja. "A magyar katonák a kiképzési tevékenység őrzés-védelmét és a kiképzők mozgásának biztosítását látják majd el" - mondta az MTI kérdésére.

Szijjártó Péter úgy látja, az energetika területén Európának az az érdeke, hogy erősítse együttműködését az unióval szomszédos országokkal. Példaként említette Algériát, Líbiát, Egyiptomot, amelyek jelenleg az európai földgázfelhasználás 15 százalékát biztosítják. Ezeket az országokat segíteni kell abban, hogy a még feltáratlan és kihasználatlan energiatartalékaikat ki tudják termelni, Európában pedig infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, gázvezetékeket, cseppfolyósítottföldgáz-terminálokat (LNG-terminálok) kell kiépíteni, hogy minél több ország vehessen részt ebben az együttműködésben.

A találkozón a külügyminiszterek foglalkoztak a migráció kérdésével is; abban bíznak, hogy a gazdasági stabilitás segítése enyhíti a "nyomást", ezért a következő hét évben 15,4 milliárd euró pénzügyi támogatást juttatnak a térségbe. "Mi azt gondoljuk, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokra is szükség lenne a térség országaival és Magyarország ennek jegyében a kereskedőházak nyitásának programját folytatja" - fogalmazott a miniszter.

Az EU előtt álló jelentős kihívások között említette az iszlám radikalizmus megállítását is. Ez a probléma szerinte úgy kezelhető legjobban, ha sikerül jövőképet teremteni az érintett térség fiataljai számára. Magyarország már 1000 diák számára biztosít ösztöndíjat, az elmúlt másfél évben Marokkóval, Algériával, Jordániával, Tunéziával, Egyiptommal és Libanonnal jött létre ilyen célú oktatási megállapodás.

A videó letölthető a sajtószobában.

(MTI)