Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben megállapodtak abban, hogy további ukrajnai szeparatistákat helyeznek az EU-ba való beutazási tilalommal sújtottak listájára. A konkrét neveket tartalmazó végleges döntést szakértői munkacsoportokban készítik elő, és e hónap végéig kell elfogadni.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter újságírókkal közölte: a tanácskozáson olyan közös következtetéseket fogadtak el, amelyek megfelelnek a magyar érdekeknek. Magyarországnak, mint Ukrajna szomszédjának egyrészt az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban tárgyalásos megoldást találjanak a válságra, másrészt pedig az, hogy "olyan Ukrajna legyen a szomszédunk, amely politikailag és gazdaságilag is fenntartható, stabil ország" - mondta.
A magyar miniszter tájékoztatása szerint a külügyminiszteri tanácsülésen három fő elemből álló, átfogó megközelítésben született egyetértés az ukrán válsággal kapcsolatban. Az első fő elem az, hogy fenn kell tartani a politikai párbeszédet valamennyi érintett fél között, a tűzszünet alapjául szolgáló minszki jegyzőkönyv alapján.
Ezzel kapcsolatban nevük mellőzését kérő uniós diplomáciai forrás egyelőre nem teljesen tisztázottnak minősítette azt a kérdést, hogy kiterjesztik-e a szakadár személyeket sújtó intézkedéseket olyanokra, akik egyfelől szerepet játszottak a nemrégiben Kelet-Ukrajnában megtartott úgynevezett választásokkal kapcsolatban, másfelől viszont részesei a minszki megállapodásoknak.
Az átfogó uniós megközelítés második fő eleme ugyanis az, hogy a nemzetközi jog - és Ukrajna területi integritása - megsértésére világos választ kell adni. Szijjártó emlékeztetett arra, hogy ezt tükrözte mintegy két héttel ezelőtt a visegrádi négyek és Nagy-Britannia külügyminiszterének a nyilatkozata is. Most ennek szellemében uniós szinten úgy döntöttek, hogy további szeparatistákat fognak tiltó listára helyezni. A miniszterek megerősítették azt is, hogy nem ismerik el a Krím félsziget orosz bekebelezését.
A természetes, illetve jogi személyeket sújtó vízumtilalom, illetve vagyonbefagyasztás mellett az EU korábban egyes szektorokat megcélzó gazdasági szankciós rendszert is kialakított. Kérdésre válaszolva Szijjártó azt mondta, hogy e szankciós rendszer esetleges kiterjesztéséről nem tárgyaltak most a külügyminiszterek. Uniós körökben ezzel kapcsolatban többször leszögezték, hogy újabb szektoriális szankciók meghozataláról csúcsszinten, vagyis a tagországi állam-, illetve kormányfők szintjén kell dönteni.
Az Ukrajnával kapcsolatos átfogó uniós megközelítés harmadik eleme az, hogy az országban komoly szerkezeti reformokat kell végrehajtani - közölte a magyar külügyi tárca irányítója.
"Szükségesnek neveztük konkrét reformmenetrend elfogadását, és szorgalmaztuk, hogy a lehető leggyorsabban álljon fel az új kormány" - mondta Szijjártó, és hozzátette: a magyar érdekeknek megfelelően bekerült a szövegbe az is, hogy a végrehajtandó strukturális reformok között fontos a decentralizáció, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
A közös következtetésekben kiemelték azon országok pozitív szerepét, amelyek biztosították az úgynevezett fordított irányú gázszállításokat az elmúlt időszakban. Szijjártó, mint arról az újságíróknak beszámolt, az ülésen elmondta: a Magyarország és Szlovákia gázvezetékrendszerét összekötő interkonnektor kereskedelmi forgalomba állítása megnyitja újra a lehetőséget arra, hogy Magyarország adott esetben nem orosz gázt is tud szállítani, ha erre Ukrajna igényt tart.
(MTI)
