Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta alapvetően megszűntek Washington részéről azok a bírálatok, amelyek az előző vezetés idején a magyar demokráciával kapcsolatban hangzottak el - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában.
A magyar diplomácia vezetője azután nyilatkozott az AP-nek, hogy az amerikai fővárosban szerdán részt vett egy terrorellenes nemzetközi konferencián, amelyen összesen 66 ország külügyminisztere és két nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. Az egynapos tanácskozáson az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet és általában a terrorizmus elleni további lépéseket vitatták meg.
Szijjártó Péter az interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama vezetése alatt "nagyon rosszak" voltak az amerikai-magyar politikai kapcsolatok. Hozzátette: miközben amerikai diplomaták eddig rendszeresen kirohantak Magyarország kormánya ellen a sajtószabadság korlátozásával, valamint a bírói és választói függetlenség csökkentésével kapcsolatos állítások miatt, a helyzet javult azóta, hogy Trump világossá tette, az amerikai külpolitika középpontjában többé nem a "demokrácia exportja" áll.
"Izgatottan várjuk a közös munkát" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, felidézve az amerikai hivatali kollégájával, Rex Tillersonnal általa folytatott, valamint a Donald Trump és Orbán Viktor miniszterelnök között tavaly novemberben lezajlott pozitív hangvételű telefonbeszélgetéseket.
Szijjártó Péter a szerdai terrorellenes konferenciáról szólva beszélt arról is, hogy Magyarországot lelkesíti a Trump által felvázolt stratégia, amelynek célja "nem csupán az Iszlám Állam elleni küzdelem, hanem az Iszlám Állam teljes felszámolása". Elmondta, hogy Magyarország további 50 katona Irakba küldésével fogja támogatni ezt a törekvést, 200 főre emelve ezzel ottani kontingensének létszámát.
A külügyminiszter azt is megemlítette, hogy a magyar kormány fontolóra veszi annak a jelenleg érvényben lévő, 10 éves tervnek a felgyorsítását, amely a katonai kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára növelését irányozza elő a NATO - Trump által is központi jelentőségűnek tartott - követelményének megfelelően.
"Teljesen egyetértünk az elnökükkel abban, hogy Európának többet kell tennie" - szögezte le a védelmi hozzájárulásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter. "Teljes mértékben eleget fogunk tenni az elvárásoknak, amelyek jogosak" - tette hozzá.
Szijjártó Péter egyúttal megerősítette abbéli reményét, hogy az amerikai elnök által szorgalmazott változások - köztük a Krím 2014-es elcsatolása miatt Oroszország ellen hozott amerikai és európai uniós gazdasági szankciók némelyikének esetleges feloldása - előnyösek lesznek Magyarország számára.
"A szankciók hatásainak nyitott, érzelmektől mentes, de racionális megvitatását és kiértékelését szorgalmazzuk" - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország az utóbbi három évben 6,5 milliárd dolláros (több mint 1800 milliárd forintos) exportveszteséget könyvelt el az oroszellenes büntetőintézkedések miatt. Szijjártó Péter ugyanakkor megismételte a kormánynak azt az álláspontját, hogy Magyarország nem fogja megtörni az európai egységet abban az esetben, ha rajta kívül nincs más olyan uniós tagállam, amely a szankciók végét és a Moszkvával fűződő gazdasági kapcsolatok helyreállítását szeretné.
(MTI)
