Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjaként azért fog küzdeni, hogy hiteles képet kapjon a világ minden országáról - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a 9. Budapesti Emberi Jogi Fórumot megnyitó beszédében.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében 2016. november 17-én és 18-án kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a Budapesti Emberi Jogi Fórum.
A konferenciát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg, felszólalt Stavros Lambrinidis, az Európai Unió Emberi Jogokért Felelős Különleges Képviselője és Martin Nesirky, az ENSZ bécsi Információs Szolgálatának (UNIS) igazgatója. Choi Kyong-Lim, az Emberi Jogi Tanács elnöke videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.
A 9. Budapesti Emberi Jogi Fórum szervesen kapcsolódik az emberi jogi kérdésekről a nemzetközi színtéren folyó párbeszédekhez, megerősítve Magyarország elkötelezettségét és nyitottságát az aktuális emberi jogi kihívások megvitatására.
A Fórum témái között idén kiemelt helyen szerepel a fentiekben említett emberi jogi évfordulókhoz kapcsolódóan a hatékony multilateralizmus emberi jogi aspektusainak áttekintése, a népirtások és tömeges atrocitások nemzetközi megelőzését célzó védelmi felelősség (R2P) elve, a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere, valamint a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer (Agenda 2030) békés és befogadó társadalmak megteremtését kitűző 16. céljának emberi jogi vonatkozásai.
Az immár nemzetközi elismertségnek örvendő kétnapos fórumot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg, kiemelve, hogy a 2016. év kiemelt jelentőséggel bír nemzetközi emberi jogi vonatkozások tekintetében, hiszen 10 éve alakult meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, 50 éve fogadták el az ENSZ tagországok a Polgári és politikai jogok egyezségokmányát és a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezségokmányt. A miniszter hangsúlyozta: az Emberi Jogi Fórum megrendezésével Magyarország tevékenyen hozzájárul az ezen évfordulók alkalmából az EU által meghirdetett #EU4HumanRights kezdeményezéshez, amely az emberi jogok láthatóságának előmozdítását célozza.
Szijjártó Péter közölte: a magyarok az elmúlt években azzal szembesültek, hogy országukról olyan emberek írtak jelentéseket, akik vagy nem jártak Magyarországon, vagy ha igen, akkor is csak egy szűk réteggel tartottak kapcsolatot.
Felmerül a gyanú, hogy ez más országokkal is megeshet - tette hozzá. Magyarország az EJT tagjaként nem fogja hagyni, hogy a világ bármely országát befeketítsék a demokrácia vagy az emberi jogok érvényesülésének hiányára hivatkozva - jelentette ki a miniszter.
"Arra törekszünk, hogy minden országról hiteles képet lehessen kialakítani. Nem fogjuk hagyni, hogy bárki bármilyen okból - például azért, mert nem szimpatikus neki az adott országban megválasztott kormány - lejárassa azt az országot, és ehhez az ENSZ-t, vagy bármilyen más nemzetközi intézményt használjon fel eszközként" - fogalmazott a politikus.
Az emberi jogokért folyó küzdelmet az hitelteleníti el, ha valaki politikai okokból az emberi jogokért küzdő intézményeket használja fel az ország besározására - jelentette ki.
Magyarország, az EJT tagjaként, előtérbe fogja helyezni a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, mert úgy gondolja, hogy ez a nemzetközi béke és biztonság egyik fontos előfeltétele. A másik hangsúlyos cél a keresztények védelme, mert úgy gondolja, hogy le kell számolni azzal a megközelítéssel, miszerint a világban a keresztényellenesség az utolsó elfogadható előítélet - mondta Szijjártó Péter.
A keresztények üldözése semmivel nem kisebb bűn, mint bármely vallási vagy kisebbségi közösséggel szembeni diszkrimináció - tette hozzá.
"Nagyon frusztráló például az Európai Unió külügyminiszteri tanácskozásain, amikor félszegen arra bíztatnak, hogy ne csak a keresztények, hanem minden vallási kisebbség védelméről beszéljünk, miután én azt javasoltam, hogy védjük meg a közel-keleti keresztényeket. Ha én keresztény közösségekről akarok beszélni, akkor azokról fogok beszélni, mert ez a kötelessége egy keresztény országnak és a keresztény Európának. Nem szabad valamiféle politikai álkorrektséget vagy képmutatást magunkra erőltetnünk" - szögezte le Szijjártó Péter.
A bevándorlási válságra áttérve a miniszter közölte: a rövid nemzetközi médiakommentárok Magyarországot egy kerítéssel azonosítják, noha a krízis nagyon összetett kérdés.
Amellett, hogy Magyarország megvédi határait, a válságövezetekből elűzött embereket áldozatnak tekinti, akiket szintén meg kell védeni. Európának segítenie kell a háborús övezetek szomszédságában lévő országokat abban, hogy el tudják látni a menekülteket, akiknek otthonuk közelében kell maradniuk. Magyarország ezt a meggyőződést fogja képviselni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában - mondta a miniszter.
Szijjártó Péter leszögezte: új világrend alakult ki, de az még kérdéses, hogy formája már végleges, vagy változik még.
"Mindenki emlékszik a 2008-as gazdasági világválságra, amely megkérdőjelezte az összes olyan konszenzust, amelyet a fenntartható gazdasági fejlődés és a stabilitás szempontjából addig mindenki kész tényként kezelt. Ezek a változások továbbgyűrűztek az élet minden területére" - mondta Szijjártó Péter.
2015-ben és 2016-ban a világ rendkívüli kihívásokkal nézett szembe: regionális háborúkkal, az Iszlám Állam felemelkedésével és térnyerésével, terrorizmussal és a migránsválsággal - közölte.
Az a helyes, ha a döntéshozók nem a hisztériakeltésben vesznek részt, hanem a változás lehetőségét látják a válságokban, mert így lehet megoldást találni rájuk - tette hozzá a miniszter.
"Úgy gondolom, a helyes megközelítés az, ha a döntéshozók a válságkezelésben az ENSZ három fontos pillérét tekintik kiindulópontnak: a biztonságot, az emberi jogokat, valamint a gazdasági és társadalmi felelősségvállalást. A megoldást úgy tudjuk megtalálni, ha a diktátumok és egyes országok befeketítése helyett a párbeszédre helyezzük a hangsúlyt" - mondta Szijjártó Péter.
(MTI / KKM)
