Valószínűleg valamikor a jövő héten rendkívüli EU-csúcsot tartanak, amelyen az ukrajnai válsággal kapcsolatban konszenzussal kell majd dönteniük a tagországok állam-, illetve kormányfőinek az Oroszország elleni uniós szankciók harmadik szakaszára való esetleges áttérésről - közölte kedden Brüsszelben Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter.
Kép letöltése
Elmondta, hogy az EU-országok külügyminisztereinek tanácskozásán felkérték az Európai Bizottságot: e hét csütörtökig végezze el azokat az előkészítő munkákat, amelyek a bojkott kiterjesztését teszik majd lehetővé a pénzügyi szektorban, a védelmi szektorban, az úgynevezett kettős felhasználású eszközök tekintetében, illetve azon érzékeny és innovatív technológiák tekintetében, amelyek az orosz gazdaság számára kulcsfontosságúak, beleértve az energiaszektort is.
Navracsics magyar újságíróknak adott tájékoztatásában elmondta: a maláj légitársaság járatának múlt csütörtöki lezuhanása - valószínűsíthető lelövése - óta dimenziót váltott az ukrajnai válság: regionális biztonsági-katonai, részben belpolitikai válságból globális válsággá alakult át, hiszen az ártatlan áldozatok a világ minden pontján élő nemzetek tagjai közül kerültek ki.
Az uniós külügyi tanácskozáson abban mindenki egyetértett - közölte a magyar miniszter -, hogy a legfontosabb és a legsürgetőbb feladat olyan független vizsgálat megindítása, amely felderíti a körülményeket, és lehetőség szerint megnevezi az elkövetőket, akiknek bíróság előtt kell majd felelniük tettükért. Az áldozatok földi maradványai a holland külügyminiszter jelzése szerint szerdán érkeznek Hollandiába.
Navracsics Tibor utalt arra, hogy nagyon erős nyomás érzékelhető a közvélemény részéről - elsősorban Hollandiában, de általában is Nyugat-Európában -, hogy az EU nem folytathatja tovább az eddigi tárgyalásos taktikát.
A malajziai légitársaság tragédiája csak egy elem a válságban - tette hozzá a miniszter. Ami miatt a harmadik körös szankcióra való áttérést fontolgatja a Tanács, az szerinte döntően az, hogy az előző EU-csúcs által június 27-én elfogadott követelések közül szinte semmi sem valósult meg, az orosz fél ugyanúgy folytatja a szeparatisták ellátását fegyverzettel. "Adatok vannak arról, hogy éjszakánként milyen haditechnika lépi át a hivatalos ukrán-orosz határt" - mondta Navracsics.
Az uniós külügyminiszterek által most elfogadott szöveg felszólítja Oroszországot, hogy vegyen részt alkotó módon a vizsgálatban, valamint működjön együtt az EBESZ megfigyelő missziójával. Ezen túl felkéri az Európai Bizottságot, hogy állítsa össze egyrészt azon személyek, illetve entitások listáját, amelyek még a kettes szankciós körön belül a jövőben esetleg szankciók alá vonhatók lennének, illetve e hét csütörtökig végezze el azokat az előkészítő munkákat, amelyek a bojkott kiterjesztését teszik majd lehetővé a pénzügyi szektorban, a védelmi szektorban, az úgynevezett kettős felhasználású eszközök tekintetében, illetve azon érzékeny és innovatív technológiák tekintetében, amelyek az orosz gazdaság számára kulcsfontosságúak, beleértve az energiaszektort is.
Navracsics Tibor szerint ez utóbbi kitétel vélhetően olyan technológiára vonatkozik, ami a sarkkörön túli gázmezők, illetve a palagáz kutatásához kapcsolódik.
Az unió idén márciusban, a Krím orosz bekebelezése nyomán három körös szankciórendszert helyezett kilátásba. Az első kört gyorsan bevezették. Ez lényében még csak arra terjedt ki, hogy együttműködési programokat, beütemezett tanácskozásokat mondtak le az oroszokkal.
Kép letöltése
A második körben már vagyonzárlatot - gyakorlatilag bankszámla-befagyasztást - rendelnek el olyan személyekkel, illetve entitásokkal, így intézményekkel, illetve vállalatokkal szemben, akik, illetve amelyek felelősek az Ukrajnával szembeni jogellenes cselekményekért. Az érintett természetes személyeket ezen túlmenően uniós beutazási tilalommal is sújtanak. Ebben a második szakaszban az EU több lépésben fokozatosan kiterjesztette a szankciók által érintettek körét. A külügyminiszterek most is hoztak olyan döntést, hogy ezen második fázison belül még tovább kell bővíteni az érintettek listáját. A tagországok uniós nagykövetei csütörtökön egy ilyen indítványcsomagot tekinthetnek majd át.
Ami újdonság, hogy a csütörtöki nagyköveti ülésen megvitatják azt az előterjesztést is, amely az említett pénzügyi szektorban, a védelmi szektorban, illetve az érzékeny és innovatív technológiák tekintetében az eddiginél átfogóbb, immár szektorszintű gazdasági bojkottot irányoz majd elő. Ez nem más, mint a harmadik szakaszra való áttérés kezdete. E harmadik szakaszt márciusban úgy definiálták, mint átfogó és messzemenő hatású gazdasági intézkedéseket - amelyek azonban nyilvánvalóan orosz ellenlépéseket is kiváltanak majd. Navracsics Tibor azt valószínűsíti, hogy ezt az előterjesztést a csúcsvezetők elé terjesztik, talán valamikor a jövő héten.
A miniszter elmondta, hogy az uniós tervezés most olyan exportleállításra vonatkozik, amiben Magyarország kevéssé érintett. Az országra nézve inkább az orosz ellenlépések lehetnek veszélyesek - jegyezte meg, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moldovával szemben például Oroszország gyümölcsimport-tilalmat vezetett be közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági okokra hivatkozva.
Navracsics az esetleges orosz ellenlépések lehetséges hatóköréről szólva utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország érintett a fordított irányú, Ukrajnába irányuló energiaszállításban, Magyarország egyetlen energiaszállítási útvonala pedig gyakorlatilag Ukrajnán keresztül vezet. Véleménye szerint a jövőben az energiaügy lesz az egyik legfontosabb kérdés nem csupán a magyarok, hanem például Olaszország, Ausztria, sőt Németország számára is.
(MTI)
