Szijjártó Péter szerint uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy javuljanak Közép-Európa energiabiztonsági kilátásai. A magyar külgazdasági és külügyminiszter erre irányuló kezdeményezéseket tett az EU-országok külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán.
Szijjártó a miniszterek energiapolitikai vitájáról magyar újságíróknak beszámolva úgy vélekedett, hogy minden eddiginél rosszabbak a kilátások Közép-Európa energiabiztonságát illetően. Elmondta, hogy jelenleg Magyarország nem tud gázt importálni délről, mert sem Románia, sem Horvátország nem felel meg uniós kötelezettségeinek, és nem hajtotta végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán onnan Magyarország gázt tudna vásárolni.
Szerinte 2019-től könnyen előállhat az a helyzet, hogy Magyarország keletről sem fog tudni gázt importálni, tekintettel azokra az orosz nyilatkozatokra, amelyek szerint meg fogják szüntetni az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást. „Sajnos ezt erősíti az a megállapodás, amelyet a múlt hét végén írt alá a Gazprom, az E.ON, az OMW és a Shell, amely az északi irányú szállítások megerősítésére vonatkozik” - mondta.
A magyar miniszter szerint mindez nagyon rossz hír, mert könnyen előállhat, hogy „egy megerősített északi szállítás és egy déli gázfolyosó között ismételten nem lesznek meg az észak-déli irányú összekötések, és ennek megint Közép-Európa lehet a vesztese”. Magyarország ezért - közölte Szijjártó Péter -hétfőn három kezdeményezést tett. Az első, hogy az EU támogassa az interkonnektorok megépítését a közép-európai országok között. E téren Magyarország élen jár - jegyezte meg a tárcavezető.
A második magyar kezdeményezés értelmében az EU-nak ki kellene kényszerítenie legalább a saját tagjainál azt, hogy feleljenek meg az uniós jogszabályoknak, és tegyék lehetővé a kétirányú gázszállítást az interkonnektorokon.
Szijjártó közlése szerint Magyarország harmadrészt azt kezdeményezte, hogy - ellentétben az európai bizottsági alelnök által mondottakkal - legyen egy nagy stratégiai gázvezeték-beruházás a nyugat-balkáni, kelet-európai, közép-európai térségben, amely a megfelelő kapacitású összeköttetést tudná biztosítani Törökország és a közép-európai térség között. Ezzel kapcsolatban a miniszter megállapította: Törökország nem csak regionális, hanem talán geopolitikai jelentőségű gázelosztó központ lesz.
A külgazdasági és külügyi tárca irányítója a magyar tudósítóknak nyilatkozva kitért arra is, hogy a miniszterek áttekintették az EU és Ázsia stratégiai együttműködését. Ez a napirendi pont - állapította meg - azt mutatja, hogy „a kormány jó úton jár, amikor a keleti nyitási stratégia jegyében a távol-keleti országokkal folyamatosan erősíti az együttműködését”.
Tavaly a magyar export 7 százalékkal nőtt távol-keleti, ázsiai irányba, az idei év első három hónapjában pedig 11 százalékos növekedést sikerült felmutatni. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt az első EU-ország, amely aláírta Kínával az "új selyemút-stratégiáról" szóló, "Egy övezet - Egy út" elnevezésű kétoldalú megállapodást.
(MTI)
