Magyarország 1989-ben kiváltotta a világ csodálatát, a magyar népnek olyan vezetői voltak akkor, akiknek volt bátorságuk kockáztatni, és döntésük a menekülteknek az egyetlen reménysugarat jelentette - mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alapító elnöke a Befogadás napja rendezvénysorozat megnyitóján csütörtökön Budapesten.
Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet ember érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza korábbi otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.
A csaknem ötvenezer keletnémet menekült befogadására emlékezve Kozma Imre úgy fogalmazott, azt ünnepeljük, hogy 1989-ben a zugligeti egyházközség tagjai az egyetlen lehetséges választ adták az eseményekre: a befogadást. Felidézte: amikor ő és a magyar származású Csilla von Boeselager német bárónő igent mondott a nyugatnémet nagykövetség kérésére, hogy segítsenek gondoskodni a keletnémet menekültekről, akkor "ez az igen hiteles válasz volt", és erre az "igenre a zugligeti közösség tagjai már évek óta edzették a lelküket".
Az MMSZ alapító elnöke kiemelte, a 25 évvel ezelőtti befogadás nemcsak a keletnémet menekülteknek jelentette az életet, hanem azoknak is, akik befogadták őket, mert az "embernek szüksége van arra az érzésre, ami akkor tölti el, amikor jót tesz". Kozma Imre megköszönte Németh Miklós volt miniszterelnöknek, hogy 25 évvel ezelőtt rendszeres látogatója volt a zugligeti menekülttábornak és jelenlétével bátorította a tábor lakóit, majd átadta neki az erre az alkalomra alapított Csilla von Boeselager-díjat.
Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyar "a szabadság népe", ezért a kaput és a határokat megnyitva "Magyarországon keresztül a szabadság útja megnyílt a keletnémetek előtt". Komoly politikai stratégia kellett ahhoz, hogy az akkori politikai vezetőség elérte: a keletnémetek visszatérhettek hazájukba - fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta az emlékezés jelentőségét, hiszen - mint mondta - az idő halad, és egyre inkább eltűnnek az élők sorából azok, akik emlékeznek az 1989-ben történtekre. Nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az utókorban Magyarország sikeres szerepvállalása maradjon meg, ezért is az a szlogenje ennek az évnek, hogy Közös siker - tette hozzá.
Balatoni Monika hangoztatta: emlékezni kell arra, hogy a magyar nép mi mindent tett Közép-Európa szabadságáért. "Magyarországnak nagy szíve van", és 1989-ben olyan vezetői voltak, akik a történelmi pillanatban merték vállalni a nehéz döntéseket - mondta.
Arra is kitért, hogy az a szeretetteljes munka, amelyet az MMSZ véghez vitt, Magyarország komoly dicsősége, és azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek voltak és vannak nagy alakjai. Méltán lehetünk büszkék az eseményekre - tette hozzá az 1989-es történésekre utalva.
Az esemény elején levetítették Angela Merkel videoüzenetét, amelyben a német kancellár méltatta az MMSZ munkáját, és megköszönte Kozma Imrének és munkatársainak, hogy segítséget nyújtottak a keletnémet menekülteknek 1989-ben. Angela Merkel azt is kiemelte, a németek hálásak a magyaroknak azért, hogy hozzájárultak a német egység megvalósításához.
A sajtótájékoztató után Kozma Imre és Balatoni Monika jelképesen átvágta az 1989-es vasfüggöny-installációt az újraépített menekülttábor területén.
(MTI, KKM Kulturális diplomáciáért felelős államtitkárság)
