Az integrált Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) keretében végzett tudománydiplomáciai munka tapasztalatai egyértelműen pozitívak, tevékenysége kézzelfogható - mondta Íjgyártó István, a KKM kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára hétfőn a Tudományos és technológiai kétnapos konferencia megnyitóján, Budapesten.
Hozzátette: a kormány eltökélt a magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztések ösztönzésében, kiemelt szerepet szán annak, hogy a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok Magyarországot válasszák befektetési helyszínnek. A KKM-államtitkár ismertette, Magyarországon növekszik a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított kiadás, amely a GDP 1,38 százalékát teszi ki, ez a mutató 2020-ra 1,8 százalékra, 2030-ra 3 százalékra emelkedik.
Íjgyártó István hangsúlyozta, a külkapcsolat fontos eszköztára a tudomány, technológia területével foglalkozó szakdiplomaták tevékenysége, akiknek feladatuk a magyar eredményeinek bemutatása, az innovatív vállalatok kapcsolatainak segítése, erősítése.
A KKM államtitkára kiemelte, a visegrádi együttműködés magyar elnökségének egyik fő témája az innováció, az elnökség ideje alatt magas szintű látogatások, szakmai rendezvények várhatók.
Íjgyártó István felidézte, hogy a szellemi tulajdon világszervezet 128 országot vizsgáló globális innovációsteljesítmény-mutatója alapján Magyarország 2016-ban a 33. helyen állt, a régióban Szlovénia és Csehország előzte meg. Szerinte az idén a befektetés-ösztönzések és fejlesztések révén Magyarország ezen a helyen javítani fog.
A kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár elmondta, Magyarország a tervek szerint nemcsak idevonzza az 5G fejlesztéseket, hanem azokat az elsők között be is vezeti. Kiemelte, a magyar gazdaság modernizációjában ma már a fejlett csúcstechnológiák játszanak fontos szerepet, és válnak a további fejlődés motorjává.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a szakdiplomaták figyelmét arra hívta fel, hogy a tudomány és innováció központjába a kiválóságot kell állítani. Ismertette, hogy a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszerben a közvetlen brüsszeli források, a kohéziós és strukturális alapok, illetve a belföldi lehetőségek fontos szerepet játszanak.
Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért, nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a felsőoktatási mobilitásáról szólva rámutatott arra, jó gyakorlat, ha a magyar fiatalok külföldön is tanulnak, tapasztalatot szereznek, illetve minél több külföldi diák tanul Magyarországon.
Az Emmi államtitkára kiemelte, a magyar kormány a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal 54 hatályos megállapodás révén 97 országban 4655 ösztöndíjhelyet ajánlott fel külföldi diákok számára magyarországi tanulásra, szerinte az erre a célra szánt évi mintegy 14 milliárd forint állami költést a kapcsolatok erősítése mellett befektetésnek is kell tekinteni.
(MTI)
