Soha el nem múló kötelességünk emlékeztetni az emberiség történetének legnagyobb tömeggyilkosságára - mondta Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a Gulág-emlékév keretében rendezett, „Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956” című vándorkiállítás megnyitóján, kedden.
A Gulág táboraiban becslések szerint mintegy 20 millió ember vesztette életét, 1939 őszén pedig a lengyel területek elfoglalása nyomán felállították a GUPVI elnevezésű táborhálózatot is, amely a külföldiek – a hadifoglyok és kényszermunkára hurcolt civilek – fogvatartási helye volt. Az államtitkár megnyitó beszédében kifejtette, hogy a táborrendszer részben ingyen munkát biztosított a szovjet államnak, de azt a célt is szolgálta, hogy bizonyos régiókban megváltoztassa az etnikai viszonyokat, így például Kárpátalján, vagy Erdélyben, ahonnan főként a magyarokat és a németeket hurcolták el. A legtöbb magyar foglyot 1944 ősze és 1945 tavasza között vitték el, összesen mintegy 6-800 000 embert, akiknek közel fele soha nem térhetett haza.
A kommunizmus és a fasizmus ideológiailag ugyan éles ellentétben állt egymással, de módszereiket, s a rendszer lényegét tekintve nagyon is hasonlóak voltak. Célunk kell legyen, hogy a nemzetközi döntéshozók a két diktatúrát egyenlő mércével mérjék, azok minden máig ható következményével együtt - vélekedett Íjgyártó István.
A Budapest Főváros Levéltárának aulájában megnyílt kiállítás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Veritas Történetkutató Intézet szakmai együttműködésével jött létre. A kiállítás alkotói térképek, korabeli dokumentumok és fényképek segítségével mutatják be a Szovjetunióba hurcoltak életkörülményeit, sorsát.
A rendezvényen ünnepélyesen átadták a középiskolák minisztériumi fenntartóinak azt a Sára Sándor filmrendező Gulággal kapcsolatos műveit tartalmazó, hat DVD-ből álló csomagot, amely eljut majd minden magyar középiskolába. A DVD-k tartalmazzák - egyebek mellett - Sára Sándor Nehézsorsúak, Magyar nők a Gulágon és Pergőtűz című alkotásait.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója elmondta: a 20. századi magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt a málenkij robot, a civilek 1944-45-ös Szovjetunióba hurcolása. A Gulág-emlékév és a kiállítás célja emlékeztetni azokat is, akiknek bűntudatuk kellene legyen, de nem mindig van.
A rendezvényen felszólalt Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Foglyok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke. Menczer Erzsébet, akinek szüleit a világháború végén egy évtizedre a szibériai Kolimára deportálták, emlékeztetett, hogy a Szovjetunióba hurcolt százezreknek máig nincs központi emlékhelye Magyarországon.
Kovács Emőke, a Gulág-emlékév szakmai vezetője elmondta: a kormány az eseménysorozatot 2017 februárjáig meghosszabbította. A szakmai rendezvények mellett sok száz civil pályázó és határon túli szervezet is bekapcsolódott az emlékév munkájába, részükre további pályázatokat írnak ki. Az emlékév eseményeiről a www.beszedesmult.hu honlapon lehet tájékozódni - fűzte hozzá.
(MTI)
