A 2016. február 15-i EU Külügyek Tanácsának ülésén a magyar delegációt Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, parlamenti államtitkár vezette.
A tanácsülés bevezetőjében Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Bosznia-Hercegovina és Líbia témáját érintette. Bosznia-Hercegovina elnöklő elnöke a február 15-i Külügyek Tanácsa margóján adta át Brüsszelben az ország EU-csatlakozási kérelmét. Magyarország, a nyugat-balkáni államok euro-atlanti integrációjának elkötelezett támogatójaként, üdvözli Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási kérelmének benyújtását.
Hazánk elismeri az integrációs folyamatban és a gazdasági-szociális reformokban az új uniós megközelítés óta elért eredményeket, és kész további támogatást nyújtani az ország csatlakozási folyamatához. Líbia kapcsán – különösen az országba beszivárgó Iszlám Állam jelentette növekvő fenyegetés fényében – a miniszterek tájékoztatást kaptak a főképviselőtől a Nemzeti Egységkormány összeállításának és elfogadásának helyzetéről.
A tanácsülés egyik kiemelt témája az EU-Belarusz kapcsolatok jövője volt. A tagállamok a témában tanácsi következtetéseket fogadtak el. Döntés született arról, hogy február végén megszűnnek a 170 személyre (köztük Lukasenko elnökre) és három entitásra vonatkozó megszorító intézkedések, azonban meghosszabbításra kerül a fegyverembargó, valamint négy listázott személyre vonatkozó korlátozó intézkedés. A vita során Szabó László azt a magyar álláspontot képviselt, hogy a politikai foglyok tavalyi szabadon engedése, Minszknek a regionális folyamatokban játszott pozitív szerepe, valamint az EU irányában folytatott nyitási politikája megteremtették a feltételeket az EU eddigi politikájának pozitív irányú felülvizsgálatához. A mostani brüsszeli lépést Magyarország fontos jelzésnek tartja, amely hozzájárulhat az EU-Belarusz kapcsolatok fejlődési dinamikájának fenntartásához.
Moldova kapcsán a miniszterek megvitatták az elmúlt időszakban tapasztalt belpolitikai feszültségeket, valamint a gazdasági kilátásokat és az EU által is szorgalmazott reformfolyamat folytatásának lehetőségeit. A tagállamok a témában Tanácsi következtetéseket fogadtak el.
A szíriai politikai, biztonsági és humanitárius helyzet áttekintése a harctéri fejlemények tükrében, valamint a február 4-i londoni Szíria donorkonferencia és a müncheni Nemzetközi Szíriai Támogató Csoport találkozójának utókövetéseként került napirendre.
A miniszterek Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős EU-biztos jelenlétében vitatták meg a 2016-os klímadiplomáciai fellépés főbb irányait, amelyek fő célja a 2015. decemberi párizsi COP21-megállapodás aláírásának és megvalósításának elősegítése a partnerországokban. A tagállamok a témában Tanácsi következtetéseket fogadtak el. Szabó László tájékoztatást adott a 2016. novemberre tervezett Budapesti Víz Világtalálkozó előkészítéséről, amellyel hazánk az uniós klímadiplomáciai erőfeszítésekhez is hozzá kíván járulni.
A Külügyek Tanácsának margóján informális munkaebédre került sor Gebran Bassil libanoni külügyminiszterrel, akivel a libanoni belső helyzetről, a regionális biztonsági fejlemények hatásairól, a migrációs kihívásokról, illetve az EU-val folytatott terrorizmus-ellenes együttműködés lehetőségéről tárgyaltak a miniszterek. A tagállamok külügyminiszterei változatlan szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a libanoni partnert.
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
