A magyar-üzbég árucsere-forgalomban és gazdasági együttműködésben nagy növekedési lehetőségek vannak, mindkét fél érdekelt a kapcsolatok további bővítésében - hangsúlyozták a két ország képviselői kedden, a Magyar-Üzbég Üzleti Fórumon.
Ibrahim Ergasev, Üzbegisztán külgazdasági kapcsolatok, beruházási és kereskedelmi miniszterhelyettese az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében tartott fórumon kifejtette: a tavalyi 40 millió dolláros árucsere-forgalom nagyon alacsony. A magyar cégeknek - akár vegyesvállalatok formájában - aktívabban jelen kellene lenniük Üzbegisztánban, kihasználva a szabadkereskedelmi zónák nyújtotta lehetőségeket.
Az üzbég miniszterhelyettes az országa által kínált előnyök közül kiemelte többek között a természeti kincseket, az olcsó munkaerőt, az ipar számára olcsó energiát, a fejlett infrastruktúrát, a külföldi befektetőknek nyújtott adó- és vámkedvezményeket. Üzbegisztánban számos jelentős nemzetközi cég jelen van, több mint 4800 cégben van külföldi érdekeltség is. A befektetők védelmét kétoldalú kormánymegállapodás biztosítja. A magyar cégekkel való együttműködés nem csupán a tőkebefektetés, hanem a csúcstechnológia bejövetele miatt is fontos - mondta.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak kiemelte, hogy számos területen lát lehetőségeket a kapcsolatok fejlesztésére. Megjegyezte, hogy a magyar adatok szerint tavaly 75 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, ami szerinte akár a többszörösére is emelhető. Emlékeztetett: egy évvel ezelőtt az Eximbank 3 millió dolláros hitelkeretről írt alá megállapodást az üzbég HamkorBankkal a magyar áruk exportjának finanszírozására.
Együttműködésre számos területen - például egészségipar, gépgyártás, gyógyszeripar, turisztika, vízgazdálkodás, kármentesítés, mezőgazdasági termékek feldolgozása - lehetőség van - tette hozzá.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: Üzbegisztánban három ipari park működik, s már épül a negyedik is, amelyekben adó- és vámkedvezményekkel segítik a vállalatok indulását. Hangsúlyozta, a magyar tőke biztonságosan tud befektetni Üzbegisztánban és Magyarország sem zárkózik el az üzbég befektetők elől. Hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is az EU a legfontosabb exportpiaca, igazi növekedési lehetőséget azonban a közép-ázsiai, távol-keleti piacokon látnak.
A két ország közötti adóügyi együttműködés területén dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Parpiev Botir Rakhmatovich, az üzbég adóhatóság vezetője írta alá a Magyarország és az Üzbég Köztársaság közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló, jelenleg is hatályos adóegyezményt módosító Jegyzőkönyvet. A módosítás a két állam adóhatóságai közötti adóügyi információcsere legújabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő aktualizálását jelenti.
A módosítás – a kölcsönös ratifikációt követően – a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére ad lehetőséget, amely kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást, valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi. A Jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD sztenderdeknek, valamint a Magyarország által megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.
Balogh László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója a fórumon ismertette: az MNKH küldetése, hogy elősegítse az exportképes magyar kkv-k külpiacra jutását. Két év alatt 18 országban nyitottak kereskedelmi irodát, az év végére pedig 25 országban lesznek jelen, amivel lefedik az Európán kívüli célterületek nagy részét. Jelenleg több mint 1700 társasággal van kereskedelmi szerződésük, amit tovább szeretnének bővíteni. Kiemelte, az Eximbank pénzügyi segítséget nyújt ahhoz, hogy a magyar vállalkozók sikereket érjenek el a külpiacokon, s a diplomácia segítségét is igénybe veszik ehhez.
Sohruh Gulamov, az üzbég Külgazdasági, Beruházási és Kereskedelmi Minisztérium európai és amerikai ügyekért felelős vezető szakértője elmondta: az utóbbi 7 évben több mint 8 százalékkal növekedett az üzbég gazdaság. Az idén a GDP-hez mérten 0,3 százalék lesz a hiány. A külföldi beruházások a függetlenség napja óta 180 milliárd dollárra rúgnak, melynek jelentős része közvetlen befektetés.
A külföldi befektetőket számos törvény védi. A kkv szektornak kulcsszerepe van az üzbég gazdaságban, ők adják a GDP 55,8 százalékát. Az utóbbi években több intézkedést is hoztak Üzbegisztánban az üzleti hangulat javítására, ezek közül a vezető szakértő az adócsökkentést, illetve adókedvezmények nyújtását emelte ki. A kisvállalkozások most 5-6 százalék adót fizetnek - mondta. A Navoi szabadkereskedelmi zónában például 3-10 millió eurós befektetés esetén 7 évig nem kell adózni.
Tillajev Shavkat egészségügyi miniszterhelyettes és Duszmuratov Mirzanazim, az Uzvinpromholding igazgatóságának helyettes elnöke az üzbég egészségügy helyzetét, illetve gyógyszeripari üzleti lehetőségeket ismertették. A prezentációkból kiderült, hogy a több mint 30 milliós lélekszámú országban 60 százalék a 18-65 éves - vagyis munkaképes - lakosok aránya. Sikeres egészségügyi programot hajtottak végre, aminek eredményeként az anya- és gyermekhalálozás is jelentősen csökkent. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való országos hozzáférés és a sürgősségi ellátás a miniszterhelyettes szerint jó, évente a költségvetés több mint 15 százalékát költik egészségügyi ellátásra. Elsősorban röntgenkészülékekre, sterilizálókra, fertőtlenítő berendezésekre volna szükségük - mondta.
Duszmuratov Mirzanazim elmondta, az egészségügyi termékek 70 százalékát még importálják, köztük sok magyar terméket. A Richter meghatározó szereplője az ottani gyógyszerpiacnak. Nem tudnak még gyártani többek között asztma elleni, hormonális és vírusellenes termékeket, ezekre szívesen fogadnak ajánlatokat.
(MTI)
