A nyugat-balkáni országok a közelmúlt háborúi miatt különös érzékenységgel figyelik, hogy Európa hogyan kezeli a migránsválságot, és egységes uniós fellépést várnak - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Szabó László a Délkelet-Európa biztonságáról szóló Germia Hill nevű nemzetközi konferencián vesz részt Koszovóban. A kétnapos fórumon 40 ország több mint 200 képviselője van jelen.
A politikus elmondta, hogy nem teljesen tisztázottak a migránsválsággal kapcsolatos fogalmak, mint például az, hogy mi különbözteti meg a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, így a konferencián ezt is tisztázni kellett.
Szabó László kiemelte: beszédében arra törekedett, hogy megmagyarázza, miért lenne fontos a menekülteket a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos helyen ellátni. Szerinte a menekültek számára mindaddig biztosíthatnának szállást, orvosi ellátást, élelmet, iskolát, amíg nem rendeződnek a viszonyok a hazájukban. Hozzáfűzte, hogy nem lenne szabad „üres ígéretekkel odavonzani őket különböző európai országokba”. Egyrészt veszélyeztetik az életüket azzal, hogy tengeren keresztül, majd sok száz kilométer gyalogolással megpróbálnak eljutni az „álomországba”, másrészt pedig ott olyan új kultúrával és életkörülményekkel szembesülnek, amelyek nem feltétlenül egyeznek az elvárásaikkal - mondta Szabó László.
Az államtitkár szerint a migránsok odacsalogatásával Európa komoly konfliktusnak teszi ki magát és humanitárius kihívást intéz önmagához, ha viszont helyben segítenének nekik, megkímélnék őket az életveszélytől. Így lehetne a lehető leghatékonyabban felhasználni a segélypénzeket.
Szabó László példaszerűnek nevezte a macedón hatóságok munkáját a migránsválság idején, mert szerinte azt a feladatot, amelyet Görögország nem végzett el az utóbbi évben, saját szerény eszközeivel próbálta megoldani. Ugyanakkor egyedül ezzel a problémával nem tudnak megbirkózni, ezért elvárják, hogy legyen egységes uniós fellépés, az EU határozottabban védje meg a külső határait, és szülessen közös megoldás arra, hogyan lehetne a menekültekről a hazájukhoz minél közelebbi helyszínen gondoskodni.
A politikus a konferencia alkalmával kétoldalú megbeszéléseket folytatott Isa Mustafa koszovói kormányfővel, Hashim Thachi külügyminiszterrel, valamint Ferid Agani környezetvédelmi miniszterrel. Mindkét fél érdeke az, hogy a magyar-koszovói gazdasági kapcsolatok javuljanak, ennek érdekében közös projekteken dolgoznak. Szabó László felhívta a figyelmet arra, hogy az Eximbank 60 millió eurós hitelkeretet határozott meg a koszovói-magyar közös gazdasági projektek végrehajtására. Mint mondta: ezt az összeget szeretnék úgy elkölteni, hogy magyar kis- és középvállalkozók komoly részesedést kaphassanak belőle, és új piacokat tudjanak szerezni. A projektek főleg a környezetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az ivóvízellátásra és a szennyvízkezelésre vonatkoznak.
Koszovó Európa egyik legszegényebb országának számít, Pristina ezért arra törekszik, hogy partneri kapcsolatokat és beruházások révén stabilabbá tegye a gazdaságot - mutatott rá Szabó László kiemelve, hogy ezért is kíváncsiak a magyar tapasztalatokra.
(MTI)
