A visegrádi négyek (V4) és Bajorország egyformán gondolkodik az EU-ról, közös meggyőződés, hogy nem az alapértékekkel és az EU koncepciójával van gond, hanem Brüsszel döntésképtelenségével - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön az MTI-nek, miután részt vett Münchenben a kormányzó Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány és a V4 országok konferenciáján.
Szabó László telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta országcsoport és Bajorország egyaránt úgy véli, hogy "nagyobb eltökéltségre" van szükség Brüsszel részéről, és vissza kell térni a közös szabályok betartásához.
Közös meggyőződés, hogy "nem a mi készülékünkben van a hiba", és Brüsszelnek "nem új dolgokat kell kitalálnia", hanem igazodnia kell az előírásokhoz. Vissza kell térni a szabályokhoz például a pénzügyi fegyelem területén vagy az uniós külső határok védelmében, hogy ismét biztosítható legyen a személyek és áruk szabad mozgása a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben - mondta a KKM parlamenti államtitkára.
Hozzátette: Günther Beckstein volt bajor miniszterelnök a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy Bajorország hálás Magyarországnak és a V4 csoportnak az illegális migráció megállításáért tett erőfeszítésekért, és történelmi hibának nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár bevezette a befogadás kultúráját (Willkommenskultur).
Szabó László elmondta, hogy a konferencián a brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kapcsolatban megmutatkozott, hogy "több a találgatás, mint a tudás", de abban mindenki biztos, hogy a folyamat két évnél hosszabb lesz és "nem fájdalommentes".
Aláhúzta, hogy a kölcsönös érdekek mentén kell megoldást találni a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok és az EU-ban dolgozó brit állampolgárok helyzetére. Magyarország számára az is fontos, hogy a Brexit után a védelmi politikában megmaradjon az együttműködés, nem csupán a NATO keretében, hanem azon túlmutatóan is. Rámutatott, hogy az EU-s védelmi kapacitások nagyjából 20 százalékát adta Nagy-Britannia, és ennek kiesése komoly érvágás lenne.
A KKM parlamenti államtitkára egy sor üzleti és gazdaságpolitikai tárgyalást is folytatott a bajor fővárosban. Ezekkel kapcsolatban kiemelte, hogy továbbra is töretlen a német vállalatok érdeklődése Magyarország iránt, amit nemcsak az jelez, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felmérése szerint a befektetők 80 százaléka ismét beruházna az országban, hanem az is, hogy 30 újabb nagybefektetői projektről zajlanak egyeztetések.
Bajorországban elismeréssel fogadják az eredményeket és az új változtatásokat, köztük a legalacsonyabb európai társasági nyereségadó bevezetését, vagyis "terjed a jó híre a magyar gazdaságnak" - mondta Szabó László. Bajorországban támogatják azt is, hogy Magyarország az összeszerelő gyáraktól elfordul a magas hozzáadott értékű digitális technológiák és a kutatás-fejlesztési központok felé, és igyekszik megfelelni az ipar digitális átalakulását jelentő "4.0-ás ipari forradalom" kihívásainak.
Szabó László ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy Franz Josef Pschiererrel, a bajor gazdasági és médiaügyi, energetikai és technológiai minisztérium államtitkárával megállapodtak arról, hogy egy régi hagyomány felélesztésével bajor-magyar üzleti fórumot rendeznek Münchenben az idei első félévben, majd a szeptemberi németországi országos parlamenti választások után Budapesten.
(MTI)
