Két magyar cég, az Umirs Europe Kft. és a Molaris Kft. a világ egyik leghosszabb, ezer kilométeres egybefüggő határvédelmi rendszerét szállítja Türkmenisztánba - jelentette be Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Szabó László szerint a sikeres üzlet kiváló példa arra, hogy mire képes az új, integrált külgazdasági és külügyi rendszer. Hozzátette: az üzlet a nemzetközi szinten is versenyképes magyar mérnöki fejlesztés nélkül nem jött volna létre. A kormány kiemelt célja, hogy minél több magyar kis- és középvállalkozás legyen képes exportpiacra lépni - tette hozzá.
Puskás András, az Exim vezérigazgató-helyettese az MTI érdeklődésére közölte: a teljes beruházás értéke 5,5 millió dollár. Az Exim 1 millió dollárnyi éven belül megtérülő hitelt nyújtott az Umirs Europe Kft.-nak a kiszállítás teljes költségének megtérítéséhez. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egy éven belül 5 szállítási periódusban vigyék az eszközöket Türkmenisztánba - tette hozzá.
Az Exim feladata, hogy a magyar exportőröket támogató, hatékony hitelezési konstrukciót nyújtson - közölte. Tájékoztatása szerint az Exim üzleti aktivitása 66 százalékkal nőtt tavaly 2013-hoz képest, az idei eddigi számok alapján pedig a tavalyi évhez képest megkétszerezik az üzleti aktivitást.
Szilágyi Zoltán, az Umirs Europe Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a türkmén határőrség részére építik ki a rendszert, a Türkmenisztán és Afganisztán közötti határ ezer kilométeres szakaszán. Ismertetése szerint a saját innováció alapját egy jelfeldolgozó központ alkotja, amely képes érzékelni, ha valaki átvágja a kerítést, vagy átmászik rajta. A központi egységektől érkező adatok kiértékelését a Molaris Kft. által fejlesztett felügyeleti szoftver valósítja meg. A rendszer első ütemének szállítása a jövő héten indul.
Közölte, a 2007-ben alakult, kültéri védelmi érzékelők és komplett rendszerek fejlesztésére, gyártására specializálódott cég elsősorban európai piacra értékesít, de Dél-Amerikába, Indiába, Oroszországba is szállít.
Szabó László arról is beszélt, hogy a türkmenisztáni kapcsolatok élénkülnek, gazdasági vegyes bizottság alakult. Szavai szerint a keleti vagy a déli nyitás kapcsán látni kell, hogy Magyarország Európa része, azért nem nyíltak kereskedőházak Nyugat-Európában, mert az unión belül vagyunk.
Reményét fejezte ki, hogy egyre több Európán kívüli üzlet jön létre, a keleti piacok a következő 15-20 évben kiemelten fontosak lesznek, mivel a világgazdaság növekedésének nagy része onnan érkezik majd. A legtöbb erős európai gazdaságú ország jóval Magyarország előtt jár az EU-n kívüli piacokon - mutatott rá, példaként említve, hogy az Egyesült Királyság exportjának 57 százaléka, a német 46 százaléka irányul az EU-n kívülre.
(MTI)
