Az infokommunikációs vállalatok termelik a GDP 10-12 százalékát, a szektor exportjának döntő része azonban hardver, a szoftver és szolgáltatás részaránya csak 10 százalék, a cél a hozzáadott érték arányának javítása – mondta Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) budapesti konferenciáján.

Kifejtette, hogy a külügyi és külgazdasági tárca és háttérintézményeinek átszervezése azt a célt szolgálja, hogy segítse a versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását. Ennek érdekében minden külföldi képviseleten megerősítik a gazdasági diplomáciát, és még több országban nyílnak magyar kereskedőházak, amelyek ügynöki szolgáltatást nyújtanak a magyar exportőröknek.

Hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a héten nyitotta meg a huszonegyedik kereskedelmi képviseletét, a  miniszterhelyettes  szerint jövőre 50-re nőhet a külföldi kereskedőházak száma. Az infokommunikációs (IKT) szektor szoftver- és szolgáltatásexportja jelenleg mintegy 275 milliárd forint, és évente 20 százalékos bővülést mutat, a szektor exportja reálisan 3-5 éven belül megduplázható - mondta beszédében Vityi Péter IVSZ alelnöke.

Kép letöltéseFotó: Burger Zsolt/KKM

Hozzátette, hogy mindez 10-15 ezer munkahely létrehozását segítené elő, GDP-hatása pedig 500-1000 milliárd közé tehető. Kifejtette, hogy a szoftverpiac folyamatosan és gyorsan növekszik, és Magyarország részvétele ezen a piacon növelhető. Ehhez szükség lenne a szakemberképzés növelésére, az innovatív termékek és a startup vállalkozások támogatására.

Az IVSZ elnökhelyettese ismertette, hogy a hazai IKT szektor árbevétele fele-fele arányban oszlik meg a külföldi multinacionális és a magyar, illetve magyar részvételű vállalkozások között. A hazai kis- és középvállalkozások az árbevétel 29 százalékát, a startup vállalkozások a 10 százalékát adják.  Beszélt arról is, hogy az iparág munkerőhiánnyal küzd, szükség lenne a szakemberképzés növelésére. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon évente 2500 diplomás informatikus végez, míg Romániában 8 ezer, Lengyelországban pedig 20 ezer ez a szám.

(MTI/KKM)