Magyarországnak nem elég sikeresnek lennie, annak is kell látszania, és ehhez megvannak a feltételek - mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Századvég Alapítvány külkapcsolatokról tartott nemzetközi konferenciáján.
Az államtitkár beszédében kiemelte: a kormány feladata, hogy a tárcák tevékenységét úgy hangolja össze, hogy egységes kép alakuljon ki Magyarországról.
Magyarország kulturális jelenléte a világban jelentősebb, mint a gazdasági jelenléte, ebből a szempontból biztosan nagyobb nyomot hagyott már eddig is a világban, mint amekkorát a gazdasági teljesítménye, földrajzi méretei alapján gondolni lehetne - vélekedett Szabó László.
Az elmúlt évek gazdasági teljesítményére nagyon büszkének kell lennünk - jelentette ki az államtitkár. Emellett a fontos eredmények között említette az új alaptörvényt, a teljesen átalakult magyar közigazgatási rendszert, az új munkatörvénykönyvet, a duális oktatási rendszer alapjainak lefektetését, a fogyasztást terhelő adók előnyben részesítését a munkát terhelő adókkal szemben, az egykulcsos családi adórendszert, az alacsony nyereségadót és a szektorális adókat. Azt mondta, mindezek nyomán kiegyensúlyozottabb belső gazdasági rendszer jött létre. Magyarország kis ország, nem fog világtrendeket megváltoztatni, de teljesítménye az elmúlt huszonöt évben lelkesedésre ad okot - tette hozzá.
Szabó László arra is kitért, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felállítása révén új, jó lehetőségeket kínáló infrastruktúra jött létre, amelyben a klasszikus diplomáciát a kultúrdiplomáciával és a gazdaságdiplomáciával egészítették ki. A megvalósítandó magyar külpolitikai célok közé sorolta az ukrajnai konfliktus békés rendezését, a szövetségesi kapcsolatok erősítését az Egyesült Államokkal, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok alakítását pragmatikus, objektív eszközökkel, az energiafüggőség csökkentését, a kapcsolatok erősítését Németországgal, valamint a közép-európai együttműködést.
Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet kifejtette: a két új nagykövet szinte párhuzamos kinevezése Magyarországon és az Egyesült Államokban új fejezet nyitását jelentheti a kétoldalú kapcsolatokban. Erre szükség is van, mert e kétoldalú együttműködés nagy szerepet játszhat azoknak a kihívásoknak a kezelésében, amelyekkel a két ország szembenéz - vélekedett.
Hangsúlyozta: a magyar-amerikai kapcsolatrendszer mély értékekkel rendelkező, közös meggyőződésen alapuló, nagyon erős alapokon álló szövetség. A diplomata felhívta a figyelmet az atlanti kapcsolatok stratégiai fontosságára, és úgy látja, e kapcsolatok súlya a következő évtizedekben tovább nő, ezért meg kell erősíteni a magyar-amerikai együttműködést.
Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy jelenleg úgy tűnik, létezik egyfajta "világközvélemény", amely megfér a sok helyi közvélemény mellett. Olyan sok és bonyolult összefüggés köti össze ezeket, hogy nem elég csak a helyi szinten befolyásolni, formálni az emberek véleményét. Nem csak egy adott ország állampolgárainak fontos eljuttatni egy üzenetet, "össze vagyunk kötve" a világon, és ennek minden kedvező és kedvezőtlen tulajdonságát figyelembe kell venni - fogalmazott.
Connie Mack lobbista, az amerikai Kongresszus korábbi képviselője elmondta: Magyarország helyzete a világban jelentősebb, mint azt itt gondolják, pedig a magyarok hozzájárulása a világtörténelem alakulásához tagadhatatlan, ezért büszkének kell lenniük a világban elfoglalt helyükre.
Az a feladat, hogy a már eddig is erős magyar-amerikai kapcsolatokat, amelyek a közösen vallott értékeken, a szabadság melletti elköteleződésen alapulnak, még intenzívebbé tegyék. A magyar gazdaság erős és növekszik, ezt a sikert érdemes hirdetni a világban, mert nem minden ország mondhatja el ugyanezt magáról - közölte. Hozzáfűzte: ehhez bátorság kell, mert támadások érhetik az országot, ezért fontos, hogy erős vezetők legyenek az országban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese kifejtette: az országról alkotott kép alakításában ma már új eszközöket, módszereket is be kell vetni, így például a közösségi médiát nem lehet figyelmen kívül hagyni és Magyarország esetében a diaszpóra bevonása is előnyös lehet. Érdemes lehet bevonni a nem kormányzati szervezeteket is - jegyezte meg. Megfelelő stratégiát kellene kidolgozni a lehetőségek végiggondolásával egy olyan kép kialakítására, amely nagy nyilvánosság előtt is jól képviselhető, és ennek alapja a magyar gazdasági modell lehet - mondta.
(MTI)
