2020. február 11-én, Budapesten került sor a Magyar-Kuvaiti Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) harmadik ülésére. A magyar delegációt Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára vezette, kuvaiti partnere pedig Száleh Ahmed al-Szárávi, a kuvaiti Pénzügyminisztérium államtitkára volt.
Budapesti látogatása során Száleh Ahmed al-Szárávi kétoldalú megbeszélést folytatott Banai Péter Benővel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával. A tárgyalások során a felek hangsúlyozták a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fontosságát valamint, költségvetési kérdésekben eszmecserét folytattak.
A GVB plenáris ülésén a társelnökök kiemelték, hogy a Bizottság harmadik ülése további lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének. A magyar-kuvaiti kereskedelmi forgalomban és a gazdasági együttműködésben komoly növekedési lehetőségek rejlenek. A tavalyi évben a két ország közötti áruforgalom értéke a duplájára emelkedett, és mind az export mind az import tekintetében jelentős bővülést ért el, így mindkét fél érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok további bővítésében. Az ülésen áttekintették a kétoldalú együttműködés legfontosabb témáit, különös tekintettel a kamarák közötti együttműködésre, a mezőgazdaságra és az agrárkutatás-fejlesztésre, a vízgazdálkodás, az információs- és kommunikációs technológia, a felsőoktatás, valamint a turizmus területére.
A felek több, a közeljövőben várható magasszintű látogatás előkészítéséről állapodtak meg, valamint egyeztettek a hamarosan aláírható megállapodások köréről többek között a média, kultúra és a vízgazdálkodás területén.
Kuvait Állam volt az első az Arab-öbölben, amellyel – 1964-ben – diplomáciai kapcsolatokat létestettünk. Az eltelt több mint fél évszázad alatt szerteágazó szerződéses, politikai és gazdasági együttműködés alakult ki a két ország között, emiatt Kuvait kiemelt helyet foglal el Magyarország közel-keleti kapcsolatrendszerében. Kuvait az egyik leggyorsabban fejlődő ország az Arab-öbölben, helyzetéből adódóan más országok felé kapuként szolgálhat, ezért Magyarország érdeklődik a kuvaiti piaci jelenlét iránt. A Magyar Kormány külgazdasági célkitűzéseinek megfelelően ösztönzi a magyar vállalkozások növekvő szerepvállalását a térségben. A kuvaiti partnerek számára a pozitív magyar gazdasági mutatók és kedvező kelet-közép-európai fekvése miatt hazánk tökéletes célpontja a külföldi tőkebefektetéseknek.
A plenáris ülést követően a társelnökök aláírták a Magyar-Kuvaiti GVB jegyzőkönyvét, a következő negyedik ülés Kuvaitvárosban kerül megrendezésre.
(KKM)
