Tíz érvet hozott fel a magyar kormány a kvótarendszerrel szemben a kvótaper első tárgyalásán, ami azt jelzi, hogy a mechanizmus önmagában megalapozatlan, ingatag jogi lábakon áll - jelentette ki Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár az első igazi nyílt összecsapásként jellemezte az Európai Unió Bíróságán folyó tárgyalást Brüsszel és Magyarország között.
Mint mondta, a kormány érvei jórészt eljárásjogi alapokon állnak, ezek közül pedig az a legfontosabb a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmussal szemben, hogy az uniót létrehozó szerződés alapján a közösségnek nincs joga döntést hozni betelepítésről, egy ország összetételének, népességének, kultúrájának megváltoztatásáról.
Tuzson Bence kiemelte: az ilyen döntések ellentétesek több uniós elvvel és a genfi egyezménnyel is. Utóbbival kapcsolatban jelezte, az kifejezetten tiltja azt, ha egy bevándorló menekültstátuszt kap egy adott országban, akkor őt onnan áttelepítsék egy másikba. Szóvá tette azt is, hogy az uniós döntéshozatalban nem kérték ki a nemzeti parlamentek véleményét.
Értékelése szerint a kvótaper "elvi éllel" tudja eldönteni azt a kérdést, hogy a nemzeti érdekek tudnak érvényesülni a bíróság előtt, vagy csak Brüsszel döntésére hallgat a testület és ennek megfelelő lesz a döntés is.
Az államtitkár felidézte, hogy több határozat is született már a kérdéskörben, például az önkéntes áttelepítésre vonatkozó tanácsi döntés, majd egy erőteljesebb bizottsági határozat, amely a kötelező betelepítésre vonatkozott. Noha a döntés egy meghatározott létszámra vonatkozott, az Európai Bizottság a korlátok nélküli betelepítési rendszer felé mutató jogalkotási folyamatot is indított - tette hozzá, jelezve: ennek elvi jelentősége van, azaz ha az országok elfogadják meghatározott számú bevándorló befogadását, akkor minden akadály elhárul az elől is, hogy felső korlát nélküli mechanizmus induljon el Európa-szerte.
Kifogásolta azt is, hogy nem vették figyelembe, hogy az uniós belügyminiszterek bizottságában nem volt egyhangú döntés, mivel mások mellett Magyarország, Románia és Szlovákia is tiltakozott a kvóták ellen. Ezt követően döntött úgy az Országgyűlés, hogy bírósághoz fordul, s így határozott Szlovákia, valamint csatlakozott beavatkozóként Lengyelország - ismertette.
Tuzson Bence kérdésre azt is elmondta,
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
