A Seuso-kincset bemutató kiállítás azt bizonyítja, hogy Magyarország a napi küzdelmek mellett is megbecsüli kulturális értékeit - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden Zalaegerszegen, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét bemutató vándorkiállítás megnyitóján.
Dömötör Csaba hozzáfűzte: "a Seuso-kincsek sok más mellett azt üzenik, hogy egyetlen civilizáció sem számíthat könnyű jövőre, ha magától értetődőnek tekinti biztonságát, és könnyelműen veszi az őt érő fenyegetéseket."
Az államtitkár emlékeztett arra is, hogy sokan és sokat dolgoztak azért, hogy a Seuso-kincsek visszakerüljenek Magyarországra. A tárlaton bemutatott leletek felbecsülhetetlen anyagi és eszmei értéket képviselnek - tette hozzá.
A színezüst tárgyak a késő római császárkor kiemelkedő alkotásai, ugyanakkor évezredes tanulságot is rejtenek - mondta Dömötör Csaba a legdíszesebb ezüsttálon olvasható latin feliratra utalva: "Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak."
A Seuso-kincs üzenete, hogy a "nemzeti értékeink, kulturális örökségünk védelme és ápolása bizonyítványt állít ki a nemzetről, ha a közösség nem védi meg azt, ami a sajátja, akkor mások tiszteletére sem számíthat" - hangsúlyozta Dömötör Csaba.
A leletegyüttes a kommunizmus évei alatt tisztázatlan körülmények közt eltűnt, külföldre csempészték, a nemzeti kincsből magánvagyon lett. A világ különböző pontjain időnként feltűnnek a darabjai, de visszaszerzésükre sokáig kevés erőfeszítés történt - emlékeztetett.
Kitért arra is, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy az ország több szegletébe is elvigye és minden magyar emberrel megismertesse Seuso-kincseket.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a jubileumi év kiemelkedő eseményének nevezte, hogy a város írásos említésének 770. évfordulóján mutathatják be a késő római császárság páratlan, kalandos sorsú leletanyagát a zalai megyeszékhelyen.
A Seuso-kincs közérthető módon mutatja be a késő római kor, valamit a kincs történetét, szimbolizálja Pannonia mérhetetlen gazdagságát - tette hozzá.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a zalaegerszegi tárlat reprezentálja azt a környezetet, szellemi világot is, amely a késői római korszakot jellemezte Európának ebben a szegletében. A kiállítás anyaga a Zala megyében - köztük Fenékpusztáról és Zalalövőről - előkerült római kori tárgyakkal is kiegészül.
A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.
A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza.
A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása december 17-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.
(MTI)
