Az agrárfinanszírozásban rejlő lehetőségekről, az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulásáról és annak várható hatásairól tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Lízing Szakmai Napok konferencián.

A Magyar Lízingszövetség szervezésében 2017. november 9-10-én magvalósuló programon az érdeklődők átfogó információt kaphatnak a magyar lízingpiac aktualitásairól is.

Mint azt az államtitkár elöljáróban bemutatta, Magyarország részaránya a teljes Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésében 3,2 százalék, ami mintegy 3800 milliárd forint felhasználható összeget jelent. Ebből a Vidékfejlesztési Program megvalósítására 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban. Jelentős eredmény, hogy a keretből már több mint 886 milliárd forintra kötelezettségvállalás történt, ami közel 70 százalékos aránynak felel meg. Eddig a jogosult kérelmek 82 százalékát, összesen több mint 56 ezer vidékfejlesztési pályázatot támogatott a Miniszterelnökség.

Kis Miklós hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelése nem befolyásolhatja a KAP keretösszegét. A Kormány határozottan ellenezte azt a brüsszeli elképzelést, hogy a gazdáktól forrásokat vonjanak el és ezek egy részét más célokra csoportosítsák át. Az erőfeszítéseknek köszönhetően egyelőre úgy tűnik, hogy a tagállamok többsége elfogadta a magyar álláspontot és a jelenlegi vidékfejlesztési ciklus forrásait ez a veszély már nem fenyegeti.

Azt azonban megjegyezte, hogy hosszú távon az agrárpolitika változásával minden bizonnyal számolni kell. A 2020 utáni időszakra vonatkozóan még nagyon sok a bizonytalanság, melyben fontos alakító tényezők lehetnek pl. a Brexit és a migráció. Az viszont biztos, hogy a jövőt illetően is egy megfelelő forrásokkal támogatott KAP-ra van szükség, hiszen ez nagyban befolyásolja az agrárvállalkozások versenyképességét a globális és az európai piacokon. Magyarország érdeke, hogy megőrizze az uniós mezőgazdasági támogatások jelenlegi szintjét 2020 után is.

Mint mondta, Brüsszel több egyszerűsítő intézkedés bevezetését tervezi. Magyarország álláspontja szerint ezek közül elengedhetetlen lenne a vidékfejlesztés öntözési beruházásaira vonatkozó szabályok egyszerűsítése, valamint a beruházási előleghez nyújtandó biztosítékadási szabályok könnyítése. Magyarország számára fontos szempont, hogy a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartani a beruházási és egyéb támogatási lehetőségek között, illetve hogy KAP két pillére közötti átcsoportosítás lehetőségek is megmaradjanak.

(Miniszterelnökség)