Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára is részt vett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a 26. Bálványosi Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn szervezett kerekasztal-beszélgetésén. Az államtitkár részletezte a Kormány egyes vidékfejlesztési eszközeit, valamint a Kamarának, mint köztestületnek a Kormányzattal való együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.
A Kormány kezében többféle eszköz van a helyi gazdaság fejlesztésére. Ezeknek csak egyik – látványos – része a támogatáspolitika, melynek a 2014-2020-as támogatási időszakban a hazai Vidékfejlesztési Program lesz az alapja. A programot várhatóan már augusztusban elfogadja az Európai Unió, majd ősztől meghirdetésre kerülnek a közel 1300 milliárd forintos program pályázati felhívásai is. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A Program haszonélvezői a birtokpolitikai határ alatti mérettel rendelkező mikro, kis- és közepes gazdaságok lesznek, a támogatások mintegy 80 százaléka érkezik hozzájuk. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem csak agrárfejlesztésről beszélhetünk a program kapcsán, ugyanis számos egyéb lehetőség áll rendelkezésre a vidéki térségek felzárkózásának, illetve a gazdaságok diverzifikációjának elősegítésére. Ilyen pl. a vidéki turizmus vagy a kézműves tevékenységek, illetve más specifikus helyi szolgáltatások fejlesztése. A diverzifikáció kapcsán pl. átalányköltséget számolhatnak majd el a pályázók. Továbbra is lehetőség lesz az úgynevezett alulról építkező kezdeményezések támogatására is, a LEADER fejlesztések keretében. A program ezen része a helyben benyújtott pályázatokról való döntéseket helyi szintre helyezi, ezáltal támogatja a helyben felmerülő fejlesztési igények helyben történő megvalósítását.
A további vidéki gazdaságfejlesztési eszközök közül mindenképpen fontos kiemelni a birtokszabályozási tényezőket. E téren fontos mérföldkő az idei év, ugyanis ez évtől került bevezetésre hazánkban a területalapú támogatások degresszión alapuló kiosztása. Ennek értelmében az 1200 hektár feletti nagybirtokok támogatása elvonásra és átcsoportosításra kerül a vidékfejlesztési intézkedésekhez. Emellett az agrár-környezetgazdálkodási programok és a természeti hátránnyal érintett területek kompenzációja esetében is degresszivitást fog alkalmazni az ország. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezen jogcímek esetében is alacsonyabb támogatásra számíthatnak. A mostani döntések arra irányulnak, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása igazságosabbá váljon, biztosítva ezáltal a támogatáspolitika illeszkedését a birtokpolitikai célkitűzésekhez.
Az államtitkár kitért az adminisztrációcsökkentési intézkedésekre is, amelyek szintén jelentős eszközt jelentenek a kormányzat kezében. Példaként hozta fel a Miniszterelnökségnek az elmúlt évben tett vidékfejlesztési rendeletmódosító csomagjait, melyek adminisztráció és bürokrácia-csökkentési intézkedésekkel segítették a hazai gazdálkodók munkáját, fejlesztéseik megvalósítását.
Kis Miklós szerint szintén fontos eszköz a helyi gazdaságfejlesztés területén egy erős érdekképviseleti köztestület működése is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újjáalakulásakor pont ezért is az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a gazdálkodók munkájának megkönnyítése érdekében stabil alapokra kerüljenek az adminisztratív szolgáltatások. Miután már az alapok rendelkezésre állnak, ezért új feladatként szükséges megtenni azokat a lépéseket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy kinyíljanak a kapuk mások számára is. Elérve ezáltal, hogy ne csak a magyarországi gazdálkodók, hanem az egész Kárpát-medence területén munkálkodó magyar gazdák számára is elérhetőek legyenek a folyamatosan bővülő kamarai szolgáltatások.
Az államtitkár meggyőződése, hogy az említett eszközök a jövőben is eredményesen és hatékonyan fogják szolgálni a magyar Kormány vidékfejlesztési céljait, a gazdálkodók érdekeit.
(Miniszterelnökség)
