Sallai R. Benedek sajtótájékoztatója ismét arról tanúskodik, hogy szakpolitikusként sincs tisztában az agrár-vidékfejlesztési támogatások rendszerének alapjaival.
Az LMP politikusa emellett ismét összemossa a 2010 előtti kormányok döntéseit és nem veszi figyelembe, hogy a 2014-ben megváltozott birtokpolitikának köszönhetően a nagyüzemekkel szemben a kis- és közepes családi gazdaságok támogatása került előtérbe.
Az agrár-vidékfejlesztési támogatások döntő többsége normatív jellegű, vagyis attól függ, hogy ki hány hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, hány állatot tart, és a szigorú - jórészt EU-s - szabályok egész sorát betartja-e, vagy sem. Ezen jogcímek után kifizetett támogatások tükrözik az adott ország mezőgazdasági üzemszerkezetét. A Kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik változtatni annak érdekében, hogy a családi gazdaságok a korábbi éveknél jelentősebb forrásokban részesülhessenek. Európában egyedül, 2014 óta a magyar kormány maximalizálta a közvetlen kifizetéseket (capping), mely szerint 1200 ha felett nem jár területalapú támogatás! Ezzel a döntéssel évente milliárdokat veszítettek a nagyüzemek, a kisebb gazdaságok előnyére.
Az agrár-vidékfejlesztési támogatások rendszerének másik lábát a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó intézkedések jelentik. A program szintén követi a Kormány birtokpolitikai irányvonalát, ennek megfelelően a beruházási források legalább 80 százaléka kis- és közepes gazdaságokhoz jut. Ezt jól szemlélteti a Vidékfejlesztési Program minden megjelent pályázata, illetve - többek között - az agrár-környezetgazdálkodás és az ökológiai gazdálkodás területén eddig meghozott döntések is, amelyek esetében pl. a források 99%-a 300 hektárnál kisebb gazdaságokhoz jutott. Erről az LMP politikusa ismét nem beszélt.
A kormány említett intézkedései nagyon jól tükröződnek a teljes kifizetések trendjében, amelyről Sallai R. Benedek szintén hallgat. Az agrár-vidékfejlesztési támogatások esetén a TOP 500 ügyfél 2016-ban 138,7 milliárd forint támogatásban részesült. Ezen összeg 2014-ben még 184 milliárd forint volt. A csökkenő tendencia tehát kézzel fogható a nagyvállalatok esetében. Ezen összegek pedig a kis- és közepes gazdaságoknál jelennek meg. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a nagyüzemektől minden támogatást el kellene venni - erre a jelenlegi EU-s szabályok amúgy sem adnának lehetőséget -, de az egészséges agrárközéposztály megerősítése érdekében igenis változtatni kellett az eddigi támogatáspolitikán.
Sallai képviselő úr sajnos ismét az olcsó és könnyű népszerűséget keresi, nélkülözve minden szakmaiságot.
(Miniszterelnökség)
