Beváltotta a reményeket a kormány 2010-es megalakulása után körvonalazódott új agrárpolitika, amely a kis- és közepes birtokokat állította a középpontba - jelentette ki a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Zalaszentlászlón.
Kis Miklós Zsolt a gazdakörök számára tartott fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat termelése hatodik éve bővül, 2016-ban már elérte a 2619 milliárd forintot. A gazdák jövedelmi adatai, az agrárium GDP-ből való részesedése, a harmadával bővülő export, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban létrejött mintegy 70 ezer új munkahely azt mutatja, hogy jó irányba halad a magyar agrárium - szögezte le az államtitkár.
A birtokpolitika, a támogatáspolitika, az adózás és az adminisztrációs intézkedések területén az elmúlt nyolc év kedvező változásai közül kiemelte a földforgalmi törvény megalkotását, amellyel szavai szerint sikerült megakadályozni, hogy a termőföld jelentős része külföldi kézbe kerüljön. A földhaszonbérleti formát felváltotta a Földet a gazdáknak! program, amelynek révén mintegy 200 ezer hektárnyi birtok került 30 ezer magyar mezőgazdasági vállalkozás tulajdonába - ismertette.
A támogatások területén is olyan változások történtek, amelyek a kis- és közepes birtokok erősítését szolgálták, szakítva azzal a 2010 előtti gyakorlattal, amikor a támogatotti kör alig egy százaléka nyerte el az európai uniós és hazai források 50 százalékát - mondta. Az 1200 hektár fölötti nagygazdaságok területalapú támogatásait elvonták, a nagyüzemeket a beruházási támogatásokban is korlátozták, ez utóbbinak köszönhetően a források 80 százaléka jutott a kis- és közepes gazdaságoknak - sorolta Kis Miklós Zsolt.
Hozzátette, hogy a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a tej és a tojás áfájának csökkentése nagymértékben hozzájárult a feketegazdaság visszaszorításához, a fogyasztás növekedéséhez. Mindez annak köszönhető, hogy a hazai költségvetés végre olyan helyzetben van, hogy évente több 10 milliárd forintot hagyhat az ágazatnál - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Magyarország kiállt a GMO-mentes mezőgazdaságért, ami nemcsak "lelki, egészségügyi", hanem piaci kérdés is, hiszen globálisan egyre keresettebbek az ilyen termékek. A hazai kereslet is bővült, országszerte 287 új termelői piac jött létre, de továbbiak támogatási pályázatairól is hamarosan döntés születik - jelezte.
Kis Miklós Zsolt a zalai eredményeket ismertetve beszámolt arról, hogy a vidékfejlesztési program 2015-ös indulása óta 23 milliárd forint támogatás érkezett a megyébe, és ebből 7,3 milliárd beruházásokhoz köthető. Több mint 50 zalai vállalkozás az állattartó telepek korszerűsítésére 2 milliárd forintnál is többet fordíthatott, mintegy 900 millió forintot pedig 23 terménytároló építésére biztosítottak. Az élelmiszeripari pályázatokon 12 zalai vállalkozás több mint 1,2 milliárd forint támogatáshoz jutott.
A települési önkormányzatok közül 39 nyert el mintegy egymilliárd forintot a külterületi utak rendbetételére, épületek rekonstrukciójára pedig 30 önkormányzat több mint 600 millió forintra nyújtott be támogatási igényt - részletezte a Miniszterelnökség államtitkára.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője mindehhez hozzátette: az eredmények azért is fontosak, mert Zala megye keleti részén az ipar "csak szerényen van jelen", inkább a turizmus ad megélhetést az itt élőknek. Ennek ellenére számos szántóföldi gazdálkodó vagy gyümölcstermesztő nyert a különböző támogatási forrásokból.
(MTI)
