A Miniszterelnökség határozottan elutasítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közleményben megfogalmazott bírálatát. A magyar vidékfejlesztésben már most jelentősebb eredmények születtek, mint az előző programozási időszak első éveiben.
A Miniszterelnökség az Európai Unió egyre bonyolultabbá váló Közös Agrárpolitikájában is gazdabarát módon, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások érdekeit szem előtt tartva hajtja végre a Vidékfejlesztési Programot és rendkívül gyors ütemben készíti elő a pályázati felhívásokat, miközben a háttérben folyamatos a támogatási kérelmek befogadása és értékelése is.
Mi sem bizonyítja jobban a célok teljesülését, mint hogy a Vidékfejlesztési Program 2015. augusztus 10-ei jóváhagyását követő egy évben összesen 35 darab pályázati felhívást ismerhettek meg az érdeklődők, 900 milliárd forint értékben, vagyis a források 70 százaléka kiírásra került. Ezzel szemben a szocialista kormányzás alatt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elfogadása utáni első évben 27 jogcímet jelentettek meg, 500 milliárd forint értékben.
A befogadott támogatási kérelmek értékelése, a kérelmezőkkel történő adategyeztetés, a hiánypótoltatás, a helyszíni szemlék eközben folyamatosan zajlanak. Ez nem látványos, de jelentős munka. Csupán az AKG és az ÖKO kérelmek elbírált darabszáma meghaladta a 24 ezret, amelyek esetében már támogatói döntések születtek. A MOSZ közleményében hivatkozott, a trágyatárolók fejlesztésére kiírt pályázat esetében pedig napokon belül nyilvános lesz a döntés.
Nem értelmezhető a MOSZ azon felvetése, miszerint bővebb érdekegyeztetést kell folytatni a felhívások előkészítése során. A szocialista kormányzat alatti gyakorlattal ellentétben elképzelhetetlenül széles körű egyeztetés folyik. A Pályázat Előkészítő Munkacsoportok eddigi munkájában összesen 53 szervezet vett részt. A részt vevő szervezetek az agrár- és vidékfejlesztés teljes vertikumát lefedik, így nem beszélhetünk "láthatatlan körről". Ezen felül a Vidékfejlesztési Program 58 fős Monitoring Bizottsága - amelynek többek között tagja a MOSZ is - minden esetben véleményezi a felhívások pontozási rendszerét. Az újonnan bevezetett nyílt társadalmi egyeztetésen pedig bárkinek lehetősége van arra, hogy a pályázati felhívásokhoz érdemben hozzászóljon az erre a célra kialakított partnerségi fórumon.
A Vidékfejlesztési Program megalkotásakor a források elkülönítése az ágazati igényekhez mérten történt. Ugyan a korábbi ciklus Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában nagyobb forrás került elkülönítésre az állattartó telepek korszerűsítésére, de ezen összegből elsősorban a nagyüzemek részesültek, valamint jelentős forrásösszeg volt akkor - az uniós kötelezettségeknek megfelelően - trágyatárolók kialakítására. Ha ezeket a forrásokat nem számítjuk a jelenlegi időszakban az állattartó telepek korszerűsítésére rendelkezésre álló mintegy 75 milliárd forint megegyezik az előző időszakban azonos célra jutó támogatási összeggel. Ráadásul minden nagyobb ágazat számára külön felhívást jelentettük meg, amely így számukra egyforma esélyt ad a támogatások elnyerésére. Ezen túlmenően számos egyéb felhívás - összesen több mint 130 milliárd forint értékben - áll rendelkezésre az állattartók számára, ráadásul ennek 80%-ára - mint ahogy minden agrár beruházási támogatásra - csak a kis- és közepes méretű, családi gazdaságok pályázhatnak, nem a nagygazdaságok viszik el a források zömét, mint a korábbi szocialista kormányzás idején. Ennek köszönhetően most végre egy erősebb agrár közép réteg alakulhat ki.
Fontos itt megemlíteni a kormány "Több munkahelyet a mezőgazdaságban!" című programját is, melynek keretében 2020-ig összesen több mint 200 milliárd forint plusztámogatás - ebből 180 milliárd forint nemzeti forrás - jut a munkaigényes ágazatokra, így az állattenyésztésre.
A beruházási célú pályázatok esetén alkalmazott minimális üzemméret az előző időszakhoz képest kedvezően változott, hiszen a jelenlegi 6000 euró STÉ kismértékben alacsonyabb korlát, mint a 2007-2013-as időszakban alkalmazott 4 EUME. Ráadásul - új elemként - az ezt a méretet el nem érő, félig, vagy teljesen önellátó kisüzemek is mintegy 12 millió Ft-os átalánytámogatásban részesülhetnek.
A Vidékfejlesztési Program sikerét és népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megjelent pályázatokra jelentős - olykor a meghatározott keret többszörösét elérő - kérelem érkezik. A nagymértékű érdeklődés jól mutatja a fejlesztési igényeket, valamint azt, hogy a gazdák valódi érdekeit szolgáló, megfelelően előkészített kiírások jellemzik a Vidékfejlesztési Programot.
(Miniszterelnökség)
