Magyarországon versenyképes tejágazat jött létre, amit a kormány tovább akar erősíteni, elsősorban beruházási célú támogatásokkal – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, a negyedik tejágazati konferencián, Herceghalmon.

Mezei Dávid hozzátette: a beruházásokkal részben a versenyképesség növelhető, részben pedig az energiakiadások csökkenthetők.

A helyettes államtitkár felidézte: a kormánnyal összhangban, a 2014-2020-as időszakban az új vidékfejlesztési program legfontosabb célkitűzése új munkahelyek teremtése, illetve a meglévők megőrzése. Rámutatott: a mezőgazdaságban a leginkább munkaigényes ágazatokat kívánják támogatni elsősorban, így a kertészetet, az élelmiszer-feldolgozást, az állattenyésztést, s ez utóbbin belül kiemelt hangsúlyt kap a tejágazat.

Emlékeztetett rá: az utóbbi időben ismét elkezdett nőni a tejelőtehenek száma. Mezei Dávid kiemelte: az uniós agrárpolitikához egy megerősödött nemzeti-tagállami pillér is társul majd.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a tanácskozás megnyitójában egyebek mellett az összefogás, a piacon való szervezett megjelenés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Elmondta, az integráció foka és a versenyképesség között szoros összefüggés áll fenn, s az ágazat szereplői közötti érdemi együttműködés jelentősen javíthatja a versenyképességet.

Az országgyűlés alelnöke szólt arról is, hogy az ágazatban felkészült, kiváló szakemberek dolgoznak, "a marketingben azonban gyengék vagyunk, ebben van az egyik legnagyobb lemaradásunk", ezért erős nemzeti marketingre van szükség.

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke felidézte: a szervezetnek 3570 termelői tagja van, amivel lefedik a hazai tejtermelés több mint 72 százalékát, 40 feldolgozó tagot számlálnak, lefedve a magyarországi feldolgozott tejmennyiség 85 százalékát. Öt kiskereskedelmi lánc is a tag 2014-től.

Az elnök utalt az ágazat előtt álló piaci kihívásokra, így a jövő évi kvóta-kivezetésre, az orosz embargó hatására is.

Mélykuti Tibor az MTI-nek a tejágazat előtt álló kihívásokkal kapcsolatban egyebek mellett a sajttermékek példáját említette: az orosz embargó miatt idekerülő külföldi sajtokat piaci ár alatt értékesítik.

Az elnök fontosnak nevezte a hazai fogyasztók magyar termékkel való kiszolgálását. Úgy vélte, bőven lenne lehetőség több tejet termelni és feldolgozni főként akkor, ha a magyar fogyasztói szokások is változnának.

Mélykuti Tibor emlékeztetett: az elmúlt időszakban egyértelművé vált, hogy az import késztermékekkel áfa-csalást követnek el, ezért a szakmai szervezet küzd a gazdaság kifehérítése érdekében.

„A kereskedelmi láncokkal közösen próbáljuk kialakítani a tejágazati stratégiát, és vállaljuk, hogy a kereskedelmi láncokat a hazai fogyasztók ellátása érdekében folyamatosan és az igényük szerint elégítjük ki” - mondta. Hozzátette: ehhez például meg kell oldani a többlettej kezelésének problémáját, s ezért biztató, hogy az új uniós pénzügyi ciklusban az élelmiszeripar fejlesztését kiemelten akarja kezelni a kormány.

(MTI)