A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása mutatja a bizalmat a tizenhárom magyarországi nemzetiség felé - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény - több mint egy éven keresztül előkészített - módosításának beterjesztője a nemzetiségek közössége volt. Ez mutatja a bizalmat és a jó együttműködést, párbeszédet a kormány és a nemzetiségek között - jelentette ki Soltész Miklós.
Hangsúlyozta: az is mutatja a kormány bizalmát, hogy a nemzetiségek által fenntartott köznevelési intézményeket a tulajdonukba adják.
A nap folyamán elfogadott módosítások közül az államtitkár az "etnobiznisz" visszaszorítását emelte ki, és azt mondta: akik harminc év alatt nem találták meg a nemzetiségi gyökereiket, azok ne akarják mindenféle trükkökkel megbontani egy-egy nemzetiségi közösség mindennapjait.
Az államtitkár kitért arra, hogy a sarkalatos törvény módosítását az Országgyűlés több mint négyötöde szavazta meg, a DK-s képviselők tartózkodtak.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés nemzetiségi bizottságának elnöke azt mondta, számukra ez a törvény egy kicsit olyan, mint az országnak az alaptörvény.
A módosítások közül - amelyek mintegy ötven paragrafust érintenek - kiemelte, most sikerült megoldani azt a 25 éves problémát, hogy a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési és véleményezési joga nem volt egyértelműen és világosan szabályozva.
Ritter Imre közölte, elsősorban a kisebb nemzetiségek szempontjából fontos változás, hogy a nemzetiségi kiegészítő óvodai nevelés lehetősége és definíciója mind a köznevelési, mind a nemzetiségi törvénybe bekerült.
Fontos továbbá, hogy bírósági eljárások és nagyon komoly viták után végre egyértelműen szabályozza a törvény, hogy az alapfokú művészeti tevékenység nemzetiségi tevékenység, és ennek megfelelően normatívát és támogatást kell biztosítani a nemzetiségi intézmények által végzett ilyen tevékenységre - mondta.
(MTI)
