Július 24-én Szent Kingát, Lengyelország és Litvánia védőszentjét ünnepelte a Katolikus Egyház. „Szent Kingán keresztül olyan kapocs fog össze minket a lengyelekkel, de a szlovákokkal, csehekkel, ruszinokkal és ukránokkal is, melyet egyre kevésbé tudnak szétszakítani” – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a hagyományos, magyar-lengyel történelmi értékközösséget megjelenítő Veszprém megyei búcsú keretében, a küngösi hívek adományából állított Szent Kinga szobor avatásán.

A politikus úgy fogalmazott: „Láthatja mindenki, mi zajlik a világban. Nemhogy Szent Kingának, nemhogy a Szűzanyának, nemhogy az egyház szentjeinek állítanának Nyugat-Európában vagy Amerikában szobrokat, hanem pontosan az ellenkezője történik. Lefejezik a Szűzanya szobrát, tönkreteszik a Jézus-szobrokat, és tönkreteszik egy-egy népnek a nagy, történelmi alakjainak a szobrait.  Nekünk egész más utat kell járnunk – ez az út az összefogásból fakad. Összefogás nemzetek között, összefogás a kereszténységben, és összefogás a kereszténységen belül minden felekezettel; mégpedig azért, hogy meg tudjuk őrizni azt, amit ezer évvel ezelőtt lengyelek is, magyarok is megkaptunk ebben a térségben.”

A rendezvényen – amelyen részt vett az Ószandeci Szent Kinga Egyesület lengyel delegációja - köszöntőt mondott Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete és Rónayné Slaba Ewa, a Magyar Országgyűlés lengyel nemzetiség szószólója.

Szent Kinga Esztergomban született 1224-ben IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként. Tizenöt évesen lett lengyel királyné V. Boleszláv hitveseként. Testvére volt Árpád-házi Szent Margitnak és Boldog Jolánnak. Szobrát a  Szent Kinga Egyesület segítségével, a hívek adományából állították.

(Miniszterelnökség)