A foglalkoztatás és a versenyképesség javítását egyaránt szolgálnia kell a 2014-2020-as uniós ciklus fejlesztéspolitikájának - jelentette ki a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Szegeden.
Csepreghy Nándor a Szegedi Tudományegyetemen szervezett konferencián hangsúlyozta, a 2020-ig Magyarországra érkező uniós források hatékony felhasználása lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a régióban visszaszerezze azokat a pozíciókat, melyeket az elmúlt 10-11 évben elveszített.
A politikus kifejtette, a magyar gazdasági növekedés nem alapozható a tízmilliós hazai piacra, minél több exportképes vállalkozásra van szükség. Ennek elérésében kiemelt szerep jut az innovációnak, ezért kíván a kormányzat 750 milliárd forintot erre a területre fordítani – tette hozzá.
Az új pályázati rendszer – többek között az adminisztrációs terhek csökkentésével – a korábbinál sokkal versenyképesebb lesz – mondta a helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor szerint lehetséges, hogy kisebb lesz a potenciális pályázók száma, de mivel azt várják a jelentkezőktől, hogy fejlesztési elképzeléseiket komplex csomagban kezeljék, az egyes támogatások nagysága várhatóan emelkedik majd.
A kormány a pénzügyi finanszírozási lehetőségek átalakításával már a most záruló időszakban is igyekezett javítani a pályázók helyzetén: így már nem kér biztosítékot azoktól a vállalkozásoktól, melyeknek nincsen köztartozása és rendelkeznek egy lezárt üzleti évvel – emlékeztetett a politikus.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tanácskozáson közölte, a 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki. Ezeken a fiatal gazdák kaphatnak támogatást fejlesztéseikhez, a vidéki térségek közösségi alapszolgáltatásait ellátó önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak, polgárőr szervezetek pályázhatnak gépjárművásárlásra, illetve kertészeti gépek beszerzését is támogatják.
A politikus közölte, az Európai Bizottság előreláthatólag május végén elfogadhatja az új Vidékfejlesztési Programot, amely összességében 1250 milliárd forint agrár-vidékfejlesztési forrás felhasználásának rendszerét rögzíti. A legkomolyabb nézeteltérés az öntözésfejlesztés támogatásáról alakult ki: a hazai álláspont szerint a szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében az öntözött területek növelésére van szükség, az uniós vélemény szerint viszont csupán az öntözés hatékonyságán kellene javítani.
Az új pályázatokat nyártól írják ki, ezeken a munkaigényes ágazatoknak – a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar -, valamint a kis- és közepes gazdaságoknak a korábbinál több forrás jut majd – tudatta Kis Miklós Zsolt. Az államtitkár kitért arra is, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére összesen 300 milliárd - csak a Vidékfejlesztési Programból 200 milliárd forint - áll majd rendelkezésre, ebből 20 milliárd forintnyi forrást a borágazat beruházásaira különítenek el.
(MTI)
