A gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál a kormány a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszak forrásainak felhasználásakor - jelentette ki a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Csepreghy Nándor elmondta: a 2020-ig Magyarországra érkező mintegy 34,5 milliárd euró uniós forrás 60 százalékát fogja a kormány gazdaságfejlesztésre és új munkahelyek létrehozására fordítani.
Kérdésre válaszolva közölte: elsősorban az ország újraiparosításában részt vevő szektorok, az autóipar, az egészségipar és a technológiai tudásra alapozott iparágak lesznek a következő időszak kiemelt haszonélvezői.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unió különböző tagállamai, bár más-más adottságokkal rendelkeznek, hasonló problémákkal küzdenek. Ezek közül az egyik legfontosabb a hosszú távon is fenntartható munkahelyek létrehozása - tette hozzá. Az Európai Bizottság legfontosabb célként azt tűzte ki az EU 2020 programban, hogy 75 százalékos foglalkoztatási rátát érjen el az aktív korúaknál - ismertette. Magyarország erre igent mondott, még 2010-ben meghirdetett egy másik programot, amely arról szól, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet szeretne létrehozni – emelte ki Csepreghy Nándor.
A sajtótájékoztatót a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkástanácsok és Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA) által rendezett kétnapos budapesti szeminárium alkalmából tartották. A rendezvény témája az európai uniós források felhasználása a foglalkoztatásban, az emberi erőforrás fejlesztésben, a foglalkoztatási képesség elősegítésében.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke elmondta: az EZA és a munkástanácsok közötti együttműködés hosszú időre tekint vissza. Hangsúlyozta: fontos kérdés a munkavállalók, a szakszervezetek számára, hogy az új költségvetési időszak forrásait hogyan használják fel a munkahelyteremtésben, a munkavállalók életminőségének javításában. Lényeges, hogy a szakszervervezetek, mint az érintett munkavállalói rétegek képviselői hogyan tudnak beleszólni ezekbe a programokba, a kiírásukba, a célok meghatározásába a hazai keretek között.
Roswitha Gottbehüt, az EZA főtitkára kiemelte: fontos, hogy a munkaerőpiaci szereplők, a munkaadók, a munkavállalók képviselői és a kormányzat egyenrangú partnerekként folytassanak párbeszédet egymással. A szociális párbeszédnek, a szakszervezetek döntéselőkészítésbe való bevonásának nagy jelentősége van a jövőben is – emelte ki az EZA főtitkára.
(MTI)
