Az uniós források felhasználásából a kereskedelmi szektor is profitálhat, nem mint elsődleges pályázó, hanem például mint beszállító - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára.

A Miniszterelnökség államtitkára a Világgazdaság kereskedelemről rendezett szakmai konferenciáján másodlagos hatásként említette, hogy ha Magyarország jól használja fel a támogatásokat, és ezek segítik a gazdasági növekedést, akkor plusz jövedelmek keletkeznek, amelyek megjelennek a kereskedelemben.

Csepreghy Nándor felidézte, a 2014-2020-es uniós ciklusban fejlesztési forrásokat azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek projektjeikkel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, illetve a munkahelyteremtéshez.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 2500 milliárd forintos keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) megjelenő pályázati források lehetnek azok, amelyek - egy áttéten keresztül - a leghamarabb megjelennek a kereskedelemben.

Kitért arra, hogy a gazdasági növekedés fenntartása innováció nélkül elképzelhetetlen, ezért az innovatív területeken megjelenő pályázatok forrását háromszorosára emelték. Míg 2007-13 között összesen 250 milliárd forint állt rendelkezésre, 2014-20 között a keret mintegy 700 milliárd forint uniós forrás, és ehhez kapcsolódnak 100-150 milliárd forint nagyságrendben a hazai költségvetés által finanszírozott beruházások - mondta.

Az államtitkár kiemelte az e-kereskedelem fejlődését, amely a számítások szerint már a GDP 6 százalékát adja, és mindegy 273 milliárd forintos forgalmat bonyolít éves szinten Magyarországon.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára előadásában egyebek mellett elmondta: a fogyasztási kiadások növekedésére számíthat a kiskereskedelem, valószínű, hogy 2016-17-ben az áruházi költések már túllépik a válság előtti szintet.

Kozák Ákos, a piackutató GfK Hungária igazgatója a vasárnapi zárva tartás bevezetése óta eltelt időszakról szólva ismertette: adatok szerint március és augusztus között 1,3 százalékos bővülés volt az élelmiszer-kereskedelemben az előző év azonos időszakához képest. Csak a láncba szerveződött kisboltok forgalma csökkent, a többi üzlettípusé emelkedett, a független kisboltoké is. A hétköznapi vásárlások súlya nőtt, de továbbra is a péntek és a szombat a legforgalmasabb - közölte.

(MTI)