Tavaly csaknem megduplázódott az európai uniós források kifizetésének összege 2012-höz képest: 2014-ben 1840 milliárd forint került kifizetésre. Idén összesen 2263 milliárd forinttal kalkulál a kormány, hogy hazánk egyetlen forintot se veszítsen a most záruló uniós költségvetési ciklusban elérhető forrásokból.
Errről a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián beszélt. Csepreghy Nándor elmondta, a következő uniós programozási időszakban a fő cél hazánk versenyképességének megalapozása.
Míg 2012-ben Magyarország ezermilliárd forintot volt képes kifizetni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokból, 2013-ban 1700-at, a múlt évben pedig már 1840 milliárd forintot. Idén 2263 milliárd forint kifizetése a cél, legalábbis ebben az értékben kell számlákat befogadnunk ahhoz, hogy hazánk egyetlen forintot se veszítsen a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakra vonatkozó keretösszegből – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaság EU-pályázatok: Zárás előtt, nyitás után című konferenciáján ma délelőtt.
„Az előző költségvetési ciklusban elérhető 8700 milliárd forint nem kevesebb mint 80 százalékát hívtuk már le az Európai Bizottságtól, ugyanakkor az idei év elsődleges célja még a forrásvesztés elkerülésének biztosítása. Ez ugyanakkor nem vonhatja el a figyelmet a következő öt évre vonatkozó operatív programokhoz kapcsolódó új pályázatok kiírásáról, amelyek mögött már döntően más nemzetgazdasági megfontolások állnak; az uniós források felhasználásának fókuszába a gazdaságfejlesztést, szűkebben a hazai kis- és középvállalkozások támogatását helyeztük” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor előadásában kifejtette: az elmúlt években 1565 milliárd forintot költöttünk környezetfejlesztésre, 3260 milliárdot közlekedés-fejlesztésre, 2000 milliárd forint állami tulajdonban lévő vállalatokhoz került, végül az állami és önkormányzati szektor nem kevesebb mint 4500 milliárdot használt fel. Ezzel együtt 43 ezer vállalkozás jutott uniós forrásokhoz, 1620 milliárd forint értékben, amely az elérhető forrásoknak mindössze a harmada.
Mint a helyettes államtitkár elmondta, a következő öt évben jelentősen növelnék a forrásokat elérő kkv-k számát, a kormány célja az, hogy a 2020-ig elérhető 12 ezer milliárdos forrás felhasználásának főszereplője a magyar kkv-szektor legyen, megközelítőleg 60 százalékban.
Csepreghy Nándor hozzátette: annak érdekében, hogy minél több vállalkozás jusson forráshoz a következő években, a kormány jelentősen könnyít a pályázók adminisztrációs terhein, egyszerűsödik a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer és az eljárásrend, ráadásul a pályáztatás teljes egészében elektronikus úton történik majd a jövőben. A helyettes államtitkár a jelenlegi rendszer abszurd elemeként emelte ki, hogy egyes esetekben a pályázóknak a támogatási előleghez is az előleg összegét meghaladó mértékű vagyoni biztosítékot kell felmutatniuk, ami kizárja a versenyből azokat az induló vállalkozásokat, amelyek aktuálisan ugyan csekély tőkerejűek, ám nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.
„Gyaníthatóan a következő öt évre előirányzott 12 ezer milliárd forint a rendszerváltás utáni Magyarország legkomolyabb fejlesztési lehetősége. Ennek az összegnek a fő küldetése, hogy megerősítsük hazánk versenyképességét Közép-Európában, és a siker jelentős részben azon fog múlni, hogy a hazai kis- és középvállalkozások képesek-e alkalmazkodni az egyre gyorsabban változó piaci körülményekhez. Meggyőződésem, hogy ebben az innovációnak kulcsszerepe lesz a jövőben” – zárta gondolatait Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
(Miniszterelnökség)
