A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Kecskeméten.
Csepreghy Nándor a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztői Zrt. Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióit bemutató országjáró sorozat rendezvényén hangsúlyozta: a támogatások nem mentőövek a vállalkozásoknak, csak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a külső versenytársakkal szemben meglévő hátrányt ledolgozhassák, vagy csökkentsék.
Elmondta: a jövőben a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás. Ezért vállalkozások úgy fejlesszenek, hogy a bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást. Hozzátette: a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy nagyon sok pályázatot visszatérítendő forrással hirdessenek meg. Csepreghy Nándor elmondta: a tartalmi kérdéseken túl a formai kritériumokon is változtatni kell, mert a kiszámíthatatlanság miatt nagyon sok volt a reklamáció.
A kormány a hétéves fejlesztési stratégiát éves fejlesztési keretekre bontja. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el. Az éves kereteken csak negyedéves bontásokban lehet változtatni, de azon belül nem lehet megváltoztatni a pályázatok kiírásának ütemezését – szögezte le. A kiírás után húsz nappal felkerülnek a honlapra a kitöltő programok.
Az elektronikus formában kitöltött pályázatok beadása 30 nap elteltével mindenki számára egyszerre válik lehetővé - közölte. Emlékeztetett arra, hogy 12 ezer milliárd forint uniós pályázati forrás áll rendelkezésre 2020-ig, így az egy lakosra jutó támogatások tekintetében a 28 tagállam közül a harmadik legtöbb támogatás érkezik Magyarországra.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy 8700 milliárd forint jut az operatív programokra, amelyből 1300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít, valamint ehhez adódnak a földalapú, illetve a határmenti együttműködést elősegítő pályázatok, amelyeket Brüsszel közvetlenül fizet ki. Beszámolt arról is, hogy a 17 helyett 10 operatív program lesz, az előző időszak gazdaságösztönző támogatásainak 16 százalékos arányát 60 százalékra emelik, valamint csökken a közcélú beruházások aránya. S
zemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármesteri hatáskörrel felruházott alpolgármestere sikeresnek nevezte a város és a kamara 8 éve indult együttműködését. Kiemelte, hogy a helyi vállalkozásokkal együtt kidolgozott iparűzési adócsökkentés 6 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Adatai szerint, a vállalkozói tőkebefektetések összege az elmúlt hat évben 300 milliárd forint tett ki Kecskeméten, amit az önkormányzat a vállalkozói környezet fejlesztésével, a képzési háttér igény szerinti átszervezésével segített.
(MTI)
