Magyarország másodszor részesülhetett az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok forrásaiból, több mint nyolc év közös munkája zárult le - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az EGT és a Norvég finanszírozási mechanizmusok 2009-2014-es időszakának ünnepélyes záró konferenciáján.
Az EGT és a Norvég Alapok a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésén kívül a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére is összpontosítanak, amiből a projektekben részt vevő országok közösen profitálhatnak - jegyezte meg Vitályos Eszter. Azt is hozzátette: az országot járva nagy számú olyan különleges fejlesztéssel találkozott, amelyek ilyen forrásból valósultak meg.
Az államtitkár utalt arra, hogy a megvalósítás során nehézségek is adódtak, de összességében véleménye szerint kiemelkedő eredményeket sikerült elérni. A végrehajtás a szervezetrendszert is kihívások elé állította, hiszen a korábbi projekt jellegű szemléletet felváltotta a programszintű megközelítés - mondta az államtitkár, aki szerint a kedvezményezett és az úgynevezett donor országok közösen tanultak a folyamat során.
A programterületek közül kiemelte a kulturális örökségvédelmet, amelyen belül a pályázók érdeklődése sokszorosa volt a rendelkezésre álló keretnek, pozitív példaként említette emellett a zöld ipari innovációs fejlesztéseket és az önkormányzati kapacitás fejlesztéseket is. Ez utóbbi területen nem csak a korábban megkezdett, az önkormányzati tisztségviselők képzésére irányuló programok folytatódhattak, hanem számos olyan tevékenység részesült támogatásban, amely a helyi szolgáltatások fejlesztésére és az életminőség javítására irányult.
Vitályos Eszter arra is kitért, hogy jelenleg is zajlik az EGT és a Norvég Alapok 2014-2021-es időszakának előkészítése. A kétoldalú tárgyalások hamarosan lezárulhatnak, ha sikerül minden függőben maradt kérdésben megállapodni - tette hozzá.
Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete a konferencián elmondta: a magyarországi projektek az elmúlt egy évben nagyon felgyorsultak, költségvetési időn belül sikerült nagyon összetett projekteket megvalósítani. A nagykövet gratulált a projektgazdák professzionalizmusához és elszántságához.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy nem minden ment zökkenőmentesen, a finanszírozás felhasználása alacsonyabb volt, mint a 2004-2009-es időszakban, amikor kilenc százalékkal sikerült meghaladni az eredeti összeget; "ötven millió euró tulajdonképpen elveszett a program keretén belül" - jegyezte meg.
"Hamarosan aláírjuk a szerződést a 2014-2021-es időszakról, de nem szeretnénk azokat az értékeket kompromittálni, amelyekben mélyen hiszünk, mind Norvégiában, mind Nyugat és Kelet Európában" - jegyezte meg. A kijelentését megelőzően arról beszélt, hogy a norvégok nagymértékben figyelnek a nyílt és demokratikus társadalom megvalósulására saját országukban és világszerte is.
Henning Stiro, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója a konferencián azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje a programoknak, amelyeknek a célja az egyenlőtlenségek csökkentése és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése. Az EGT-egyezmény 1994-es szerződéskötése óta Izland, Norvégia és Liechtenstein több mint hatezer millió eurót bocsátott az európai kedvezményezett országok rendelkezésére - tette hozzá.
Az igazgató szerint a következő programidőszakkal kapcsolatos tárgyalások hamarosan sikerrel véget érnek, és így megnyílhat az út 215 millió euró felhasználására.
Az EGT és a Norvég Alapok olyan finanszírozási mechanizmusok, amelyeket olyan donor országok hoztak létre, amelyek ugyan tagjai az Európai Gazdasági Térségnek, s így élvezik annak előnyeit, azonban nem tagjai az Európai Uniónak. A Norvég Alap Norvégia által létrehozott támogatási alap, amelynek kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 13 tagállam, köztük Magyarország is. A Norvégia, Izland és Liechtenstein által létrehozott EGT Alap keretében a fent említett 13 országon kívül támogatásban részesült még Görögország, Spanyolország és Portugália is.
(MTI)
