A mindenkori kormányok számára mindig is kiemelt terület volt a turisztikai ágazat, hiszen magas a szektor foglalkoztatási potenciálja.
Körülbelül 200 ezer család közvetlen megélhetését biztosítja, és hozzájárulása az ország GDP-hez sem elhanyagolható (mintegy 10%). A turisztikai fejlesztések között már korábban is számos esetben helyet kaptak a felcsúti kisvasút fejlesztéséhez hasonló beruházások. Ilyen fejlesztésként indult Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008 júniusában tett bejelentése nyomán a Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának második üteme is. Magyarországon 21 kisvasút közlekedik, összesen 380 km hosszan. A legrégebbi a „Zsuzsi” kisvasút (133 éve üzemel).
2007 óta 900-nál is több kiemelt eljárás keretében kiválasztott projekt megvalósítása indult meg, összesen 4000 milliárd Ft-ot meghaladó támogatási összeggel. Ezek között meghatározóak voltak a közlekedési projektek (mintegy 2800 Mrd Ft). A Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is valósult már meg kisvasút-fejlesztés uniós támogatással.
A 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt, amelyek jó része még a 2010 előtti kormányzat döntésének köszönhetően kapott támogatást:
- „Márianosztra - Nagyirtás közötti kisvasút turisztikai célú helyreállítása” (600 millió Ft),
- „A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút fejlesztése” (379 964 578 Ft),
- „A Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése” (206 170 555 Ft),
- „Kisvasutak turisztikai célú fejlesztése a Börzsönyben”(286 825 252 Ft),
- "Értékek találkozása" - "ZSUZSI" Vasúttal a természetbe” (392 890 015 Ft),
- "Daruvonulás Hortobágyon" A Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfeljesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása” (286 825 252 Ft).
A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba. A fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírásokkal. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó. Ellenkezőleg, inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg. A felcsúti kisvasút nem új nyomvonalon valósul meg, hiszen a terület egy részén korábban is volt vasútvonal.
A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása.
A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban.
A jövőben nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is egyre erősödő hangsúlyt kapnak a környezetbarát közlekedési módok, melyekkel egészségesebb élet és fenntartható fejlődés biztosítható. Valós alternatívát a vasútfejlesztéssel lehet nyújtani a közúti szállítás és személyforgalommal szemben. A távlati cél a vasúti közlekedés, ezen belül a keskeny nyomtávolságú vasutak (kisvasutak), mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakosság széles körében.
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak kell elkészíttetnie egy Országos Kisvasúti Koncepciót, melyben felmérik Magyarország keskeny nyomközű vasútvonalainak fejlesztési lehetőségeit.
A részletesebb vizsgálatokhoz pilot projektként elő-megvalósíthatósági tanulmányok készülnek az alábbi kisvasutak fejlesztési lehetőségeiről:
§ Nyírvidéki Kisvasút (Szabolcs- Szatmár- Bereg megye)
§ Kecskeméti Kisvasút (Bács-Kiskun megye)
§ Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút (Somogy megye)
§ Zsuzsi Erdei Vasút (Hajdú-Bihar megye)
Ezen vonalak többségének korábban komoly ráhordó, illetve közszolgáltatási funkciója volt a térségben betöltött szerepéből adódóan a nagyvasúti rendszerek mellett.
(Miniszterelnökség)
