Mondhatni felkészületlenül érkezett, és beszélt a hazánk számára rendelkezésre álló munkahelyteremtő és -védő uniós forrásokról Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője tegnapi, strasbourgi sajtótájékoztatóján. Közlemény.
Értetlenkedő nyilatkozatából, miszerint „…az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) a magyar kormány 2010 óta egyetlen eurócentet sem hívott le, holott érdemi segítséget tudna nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat...” arra következtetünk, hogy a szocialista politikus nincs tisztában azokkal a fogalmakkal, amelyek témakörében sajtótájékoztatót tart.
Miközben – nyilvánvalóan okkal – 2010 előtt az MSZP-kormány úgy nem használta fel az EGAA forrásait, hogy akkor – a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot követően – százezres mértékben nőtt a munkanélküliség.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) olyan embereknek nyújt segítséget, akik a globalizáció által okozott gazdasági változások következtében elveszítették állásukat. Az Alap pénzeszközeit olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekre lehet felhasználni, amelyek az elbocsátásra kerülő munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik. Ez lehet munkakereséshez nyújtott támogatás, az újbóli elhelyezkedést segítő tanácsadás, ezzel összefüggő képzés, átképzés, önálló vállalkozások indításának támogatása; továbbá ide tartozik a mobilitást elősegítő intézkedések lehetősége is. Korábbi leépítések alkalmával Magyarország eddig már többször mérlegelte az Alap forrásainak felhasználását, azonban eddig nem élt az általa biztosított lehetőségekkel, a 2010-es évet megelőzően sem.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság az 1929-1933-as, nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebb gazdasági válság volt, érzékenyen érintve az amerikai bankokat éppúgy mint a nyugat-európaiakat, hatást gyakorolva a hazai bankrendszerre és az egész világgazdaságra. A 2009-es elemzések hazánkban 1%-os gazdasági visszaesést prognosztizáltak, ami valójában 6,8% lett. Ennek ellenére nem használta fel az EGAA forrásait az MSZP vezette kormány.
A tömeges leépítésekkel kapcsolatos problémák kezelésénél ugyanis valamennyi támogatási lehetőséget, mobilizálható pénzügyi forrást célszerű mérlegelni. Az EGAA igénybevételénél figyelembe kell venni, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulása legfeljebb 60%-os mértékű, tehát az Alap keretében nyújtott támogatásokat 40% hazai forrással kell kiegészíteni.
Az EGAA-ból megvalósított intézkedések az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával megvalósuló operatív programok keretében is végrehajthatóak. Ahol a hazai pénzügyi kötelezettség az EGAA-nál lényegesen kisebb mértékű, az ESZA a kiadások 85%-át finanszírozza. (Egy egymilliárd Ft-os nagyságrendű programnál a hazai finanszírozási igény az EGAA esetében 400 millió Ft, míg ESZA forrásból történő finanszírozás során 150 millió Ft lenne).
Ujhelyi szerint nem sikerült a kormánynak megállapodni az úgynevezett Progress Mikrofinanszírozási Eszköz, a kisvállalkozásokat segítő mikrohitel felhasználásáról az Európai Befektetési Alappal. A Progress Mikrofinanszírozási Eszköz a mikrohitel-szolgáltatóknak teszi lehetővé, hogy hitelezői tevékenységüket megsokszorozzák, az Eszköz 2016-ig él. De mikro hitelre a 2014-ben indult, az Európai Unió Társadalmi Változás és Innováció Programja (EaSI) keretében is lehet pályázni, szintén mikrohitelszolgáltatóknak. Magyarországon a mikrohitelszolgáltatók elsősorban a szintén uniós forrásból finanszírozott Jeremie programot részesítik előnyben a mikrohitelezés terén. A Progress és az utód EaSI (Társadalmi változás és Innováció Program) tenderkiírásai nyilvánosak, megjelennek az Unió honlapján, azokat nem a kormányzat írja ki.
Újhelyi István MSZP-s politikus nyilatkozatában kitért a 25 év alatti fiatalok munkahelykeresését és átképzését támogató Ifjúsági Garanciaprogram elindulására is. Itt fontos megjegyeznünk, hogy Magyarország már az uniós Ifjúsági Garancia program meghirdetése előtt is számos intézkedéssel segített a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését (Első Munkahely Garancia program, Munkahelyvédelmi Akcióterv, Fiatalok Vállalkozóvá válásának támogatása, Diplomamentő program, hogy csak néhányat említsünk). A februárban elindított Ifjúsági Garancia Program keretében a korábbi jó gyakorlatot kívánja a kormány folytatni és kiterjeszteni olyan álláskereső fiatalokra, akik eddig nem részesültek támogatásban. Az új program keretében a kormány vállalja, hogy minden, legalább 6 hónapja álláskereső fiatal részére 6 hónapon belül érdemi segítséget nyújt az elhelyezkedéshez.
(Miniszterelnökség)
