Megjelent a kormány rendelete a 2014-2020 közötti programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, a pályázóknak sok, számukra fontos változással kell számolniuk.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a kormány október 10-én kiírt pályázati felhívásaival, amelyekre november 10-12-től lehet benyújtani a pályázatokat, lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési időszak.
A korábbi szabályozáshoz képest számos módosítás történt annak érdekében, hogy egy igazságosabb pályázati rendszer jöjjön létre és a pályázók könnyebben férhessenek hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek az Európai Unió és a magyar költségvetés társfinanszírozásával nyílnak meg számukra a Széchenyi 2020 program keretében.
Az egyik fontos változás, hogy az eddig egymástól teljesen külön kezelt forrásokat egy jogszabály kezeli, függetlenül attól, hogy melyik uniós alapra - kohéziós, felzárkóztatási pénzek, vidékfejlesztési források, halászati támogatások - pályázik valaki, ugyanabban az eljárásrendi típusban kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes pályáztatási folyamatot.
Jelentősen csökkent továbbá a pályázatokra rakódott költségek köre. A helyettes államtitkár szerint korábban nem volt ritka, amikor egy-egy pályázat esetében akár a 40 százalékot is elérte azon költségtípusok köre, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz voltak szükségesek, mint például a gépvásárlás vagy egy gyár megépítése, hanem az azt kiegészítő egyéb szolgáltatásokról - jogi tevékenység, projektmenedzsment, pályázatírás, kommunikáció, műszaki előkészítés - szóltak. A kormány a költségek mértékét 12,5 százalékban maximálta, ennek köszönhetően több pénz jut a projektek megvalósítására.
A korábbi időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - amely önálló kormányzati szerv volt - és a szakpolitikáért felelős minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, hiszen a fejlesztések végrehajtásához európai uniós forrásokat kellett felhasználni, de ezek fölött nem a szaktárcák rendelkeztek, hanem az ügynökség. Ezért az új rendszerben a kormány a szakpolitikai felelősséggel rendelkező minisztériumokhoz telepítette a fejlesztési források felhasználásának a felelősségét is. Tehát egy kézben van a szakmai döntési kompetencia és a fejlesztési források felhasználásának a lehetősége.
A kiszámíthatóság is nagyon fontos szempont volt. Annak érdekében, hogy minden egyes pályázói kör - függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, gazdasági szereplő vagy esetleg civil szervezet - megfelelő időben értesüljön arról, milyen pályázati kiírások lesznek meghirdetve, arra fel tudjon készülni és a legjobb minőségű pályázattal tudjon versenybe szállni, a hétéves fejlesztési időszak éves fejlesztési rendszerekre bomlik. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el és hirdeti meg mindig a következő évre vonatkozóan. Így a pályázók egy évre előre tudhatják, hogy milyen pályázati kiírások fognak megjelenni.
Korábban egy cégnek ugyanolyan eljáráson kellett keresztülmennie, mint egy állami szervezetnek, holott az állam a pályázati források kiosztója és felhasználója is. Ezért ott, ahol közfeladatú fejlesztés történik az oktatási, egészségügyi, szociális infrastruktúrában, a kormány jelentős állami kapacitásokat szabadít fel azzal, hogy más típusú rendben helyezi ki a forrásokat. Két állami fenntartású iskolának például nem kell vetélkednie egymással, hanem az állam meghatározza azt a szintet, amelyet egy oktatási intézménynek az ország bármelyik régiójában teljesítenie kell, és kvázi normatív alapon adja oda addig ezeket a forrásokat, ameddig minden oktatási intézmény el nem éri az általános szintet. Ugyancsak a pályázók életét segíti a helyettes államtitkár szerint az átalányalapú elszámolás is. Ez azt jelenti, hogy egyes költségek esetében nem kell számlákat becsatolni, hanem a pályázaton megnyert források bizonyos százalékáig átalányalapon számolhatnak el a pályázók. Ezeket a technikai költségeket a pályázaton megnyert forrás többi részének a lehívásával arányosan hívhatják le.
Csepreghy Nándor kiemelte: jelentős segítséget jelenthet a vállalkozóknak az is, hogy nemcsak a pályáztatás folyamatát egyszerűsítette a kormány, hanem a likviditási gondok megoldásában is segítséget nyújt azzal, hogy a pályázók magasabb önerőt igényelhetnek egy-egy győztes pályázat aláírását követően. Megváltoztatták az elszámolás rendszerét is, a vállalkozásoknak később kell betenniük az adott projektbe a saját erejüket, mint eddig. Így egy ideig csak a támogatásból finanszírozható a beruházás. Ez segít létrehozni azt az eszközállományt, ami fedezetet biztosít egy későbbi piaci hitelhez a beruházás befejezéséhez, ha a vállalkozásnak nincs önrésze vagy az nem megfelelő mértékű.
(MTI)
