Az EU bővítéséről, a következő többéves pénzügyi keretről és az Európai Tanács júniusi ülésének előkészítéséről tárgyaltak az Általános Ügyek Tanácsa luxembourgi ülésén kedden, amelyen Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt vett részt.

Varga Judit elmondta, hogy Magyarország célja olyan irányba terelni az uniót, mely az illegális migráció megállítása mellett tiszteletben tartja a nemzeteket, kiemeli a keresztény kultúra megőrzésének fontosságát és a tagállamok gazdaságpolitikai függetlenségét. Ezért Magyarország határozottan elutasítja az uniós források és a migránsok tagországok közötti kötelező elosztásának összekapcsolását, a 2021-2027-es pénzügyi keretet illetően pedig nem támogatja a jogállamisági elvek kohéziós politikába való becsatolását.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány nem ért egyet a kohéziós és az agrártámogatások aránytalan csökkentésével sem. A gazdáknak járó támogatásokat, ugyanis azért akarják csökkenteni, hogy még többet tudjanak a migránsokra költeni.   Varga Judit problémaként jelezte a kutatás-fejlesztési források szabályozását is. A jelenlegi feltételrendszer mellett ezeknek a pénzeknek alig 5 százalékához jutottak hozzá ebben a költségvetési ciklusban a kelet- és közép-európai tagállamok, így nem csak a források mennyiségét, hanem a szabályokat is meg kell változtatni.

Varga Judit megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja mellett. A bővítés az egész kontinens biztonságát és stabilitását javítaná, mert olyan közös kihívásokat tudna hatékonyan kezelni az európai országok közössége, mint az illegális migráció, a szervezett bűnözés vagy a terrorizmus elleni küzdelem. Az egységes piac kiterjesztése pedig új gazdasági lehetőségeket jelent az EU és térség vállalkozásai számára is. Magyarország ezért szorgalmazza a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával.

(Miniszterelnökség)