Kicsi az esélye, hogy még ebben az európai parlamenti ciklusban megállapodás szülessen a 2021 utáni uniós költségvetésről – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Miniszterelnökség Európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Takács Szabolcs a Sargentini-jelentés utáni helyzetről is beszélt.
Még a 2021 utánra tervezett uniós költségvetés mérete is megosztja az érintett tagállamokat, például Ausztria és Hollandia ugyanis kisebb költségvetést támogatna, míg mások mellett Magyarország úgy látja, hogy a büdzsé méretéről a szükséges közösségi feladatok ismeretében lehet dönteni – mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség Európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Hozzátette, egyelőre technikai szinten zajlanak az egyeztetések.
Egy másik kérdés, hogy ebben az intézményi ciklusban van-e lehetőség arra, hogy a tagállamok elfogadják a következő időszak költségvetését. "Mi úgy látjuk, hogy ennek az esélye nem túl nagy. Magyarország egyébként ezzel kapcsolatban azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy számunkra nem az időzítés a fő kérdés, hanem az, hogy milyen minőségű ez a költségvetési javaslat. Pillanatnyilag rossz minőségű a javaslat, ezért még hosszú egyeztetések kellenek ahhoz, hogy azt úgy tudják átalakítani, hogy a tagállamok érdekeit megfelelő egyensúlyban és mértékben képviselje.
A költségvetés szerkezete is problémás, de vannak olyan részei, amelyeket támogatni tudnánk. Ilyen például, hogy az európai költségvetésből kell finanszírozni a külső határvédelmet, hiszen a tömeges bevándorlás kérdése az akár évtizedek távlatában is probléma lesz Európa számára, tehát ennek megfelelő kezelésére forrásokat kell biztosítani. Szintén probléma, hogy ez csak részben látható a költségvetési javaslatban.
Ennél is súlyosabb gond a kohéziós politika, mivel az agrártámogatások volumenét jelentős mértékben megkurtítaná a bizottsági javaslat. Ez Magyarország számára, de nagyon sok más tagállam számára sem elfogadható.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament még májusig ratifikálhassa a megállapodást, decemberig az Európai Tanácsban kellene róla döntést hozni. Az Európai Unió költségvetését egyhangúan kell elfogadniuk a tagállamoknak.
A kormány szeptember 17-én tárgyal arról, hogy a Sargentini-jelentés elfogadását milyen jogszabályok mentén támadja meg. "Jogorvoslatot az Európai Bíróságtól lehet kérni. Úgy gondoljuk, hogy az eljárás semmis, mert úgy néz ki, mintha a házszabály felülírná az alkotmányt, ez pedig jogi szempontból abszurd. A kormány meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen jogi formában, tartalommal támadja meg ezt a döntést. Az biztos, hogy meg fogjuk támadni.”
Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy Európai Unió tanácsa soros elnökségét betöltő Ausztriával is egyeztetni kell az Európai Parlament határozatáról. "Kíváncsian várjuk az osztrák elnökség elképzeléseit. Ami a jogállamisági kérdéseket illeti, a 2014 decemberében épp az Általános Ügyek Tanácsában konszenzuálisan elfogadott eljárást tekintjük politikai és jogi értelemben legitim eljárásnak. Sem a Bizottság eljárása, sem a Parlament eljárása ilyen értelemben nem legitim".
Az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy a folytatásban hogy alakul a magyar kormány ellen indított eljárás.
Úgy vélte, ha majd a lengyelekkel kapcsolatban - és adott esetben egyszer Magyarországgal szemben -, akkor a tagállamok négyötödének kell megszavaznia az eljárás állításait, ezután kerül az ügy egy következő fázisba. Az államtitkár szerint attól még messze vagyunk, hogy Magyarországgal szemben szavazni kelljen, addig még sok minden történhet és történik is.
Takács Szabolcs hozzátette: többnyire az új uniós tagállamok ellen indítanak eljárásokat. Az államtitkár szerint ez a határozott migrációs álláspont miatt alakult így.
(Miniszterelnökség)